A compliance mint vezetési funkció megjelenését a 20. század elején két tendencia váltotta ki. Az egyik, hogy a vállalatokra vonatkozó jogi szabályozás egyre terjedelmesebbé és komplexebbé vált, a másik, hogy egyre nagyobb és bonyolultabb szerkezetű vállalkozások jöttek létre. Következésképpen a vállalkozások számára egyre nagyobb kihívást jelentett olyan belső szabályozási rendszer létrehozása, amely biztosította a szervezet minden egységének és dolgozójának jogkövető magatartását. A kihívás két feladat teljesítését foglalja magában: egyfelől a belső szabályozásoknak meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak, másfelől el kell érni, hogy a dolgozók munkájuk során betartsák a belső szabályokat. „A compliance a pénzügyi szervezetek és vállalkozások világában az 1980-as évektől vált széles körben használatossá. Ennek jegyében a szervezetek egy vállalaton belüli rendszer állítottak fel annak garantálása érdekében, hogy minden alkalmazott betartsa az alapvető jogszabályi működési feltételeket” – írja a szakirodalom áttekintése alapján Jacsó Judit (Jacsó 2019). A szerző leszögezi, hogy a compliance fogalma ma már tágabb jelentéstartalommal bír. Ugyanakkor idéz olyan 2017-ben született cikket is, amelynek szerzője, Georg Gösswein szerint „a compliance nem jelent mást, mint azt, hogy a vállalatok és azok szervezeti egységei a joggal összhangban működnek” (Jacsó 2019, 83). Ez azt mutatja, hogy még ma is él a compliance-funkciónak ez a szűkebb szemlélete.