Tartalomjegyzék

• Egészség és társadalom
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. Egészség és történelem
  • chevron_rightI. A. Modernitás, globalizáció és egészség
    • chevron_right1. Az űrkorszak és a divat – társadalomelméleti bevezetés a modernről
      • 1. A. A tudomány, az ipar és a város forradalma
      • 1. B. Specializáció és komplexitás
      • 1. C. Individualizáció
      • 1. D. A mindent meghódító racionalitás és a világ varázstalanítása
    • chevron_right2. Modernitás és egészség
      • 2. A. Egészségfelfogás és egészségi állapot a premodern társadalmakban
  • chevron_rightI. B. Átlépve a modernitás küszöbét – a biomedikális modell születése
    • 1. Betegségstruktúra a modernizálódó társadalmakban
    • 2. Mi az a biomedikális modell?
  • chevron_rightI. C. Mi jön a biomedikális szemlélet után?
    • 1. A biomedikális modell kritikája
    • 2. Egészség és betegség kérdései a 20. század végén
    • 3. Még egyszer a medikalizációról
    • 4. Az egészség szociális modellje
  • chevron_rightI. D. Egészség és a modernitás „vége”
    • 1. Mi az a posztmodern?
    • 2. Kockázat, kockázat!
    • 3. Globalizáció és egészség
  • chevron_rightI. E. a gyógyítás szintjei és színterei. Hagyományos és alternatív gyógyászat
    • 1. A gyógyítás színterei
    • 2. Alternatív és kiegészítő medicina
• chevron_rightII. Az egészség, a betegség és a gyógyítás fogalmának társadalmi jelentésváltozásai
  • II. A. Az egészség- és betegségfogalmak típusai
  • chevron_rightII. B. A későmodern és a posztmodern társadalom devianciái, a magyar társadalom devianciaérintettsége
    • 1. A devianciák természetéről
    • 2. Devianciaelméletek
    • 3. A devianciákkal kapcsolatos szociológiai kérdések
    • 4. A magyarországi devianciahelyzet
    • 5. A magyar társadalom devianciaspecifikus sajátosságai
    • 6. A magyar társadalom intézményeinek devianciaspecifikus jellemzői
  • II. C. Betegség és deviancia
  • chevron_rightII. D. Fogyatékosság és egészség
    • chevron_right1. A sérültség társadalomtudományi megközelítése
      • 1. A. A szóhasználatról
    • chevron_right2. A fogyatékosság modelljei
      • 2. A. A fogyatékosság individuális/medikális modellje
      • chevron_right2. B. A fogyatékosság szociális modellje
        • 2. B.1.Hogyan látja a fogyatékosság kérdését a fogyatékosságtudomány?
        • 2. B.2. Fogyatékosság, másság, diszkrimináció
        • 2. B.3. A minősítés vagy „címkézés” fogalma (labeling)
        • 2. B.4. A stigmatizáció
    • chevron_right3. Fogyatékkal élők helyzete a magyar társadalomban
      • 3. A. Demográfiai jellemzők, esélyegyenlőség
      • 3. B. Szegregáció és integráció kérdései
• chevron_rightIII. Betegségkép, mindennapi kultúra, kommunikáció
  • chevron_rightIII. A. Professzionális és laikus betegségkép divergenciája és konvergenciája
    • 1. Bevezetés – testmodellek és gyógyítás
    • 2. Az orvostudomány betegségképének változásai
    • 3. A laikus betegségkép formálódásának szociálpszichológiai elemei
    • 4. A szociális reprezentáció elmélete
    • 5. Narratív pszichológia
  • III. B. E-medicina, cyber medicina, telemedicina, paramedicina
• chevron_rightIV. Egészségügyi intézményrendszer
  • chevron_rightIV. A Az egészség intézményi-társadalmi környezete
    • 1. A szervezetek helye a társadalmi rendszerben
    • 2. A szervezetek történelmi meghatározottsága
    • 3. A szervezetek és az állam viszonya
    • 4. Az egészségügyi szervezetek társadalomtörténeti sajátosságai
  • chevron_rightIV. B. A szervezetek szociológiai és szervezetelméleti sajátosságai
    • 1. A szervezetek típusai
    • 2. Az egészségügyi intézmények mint tudásszervezetek
    • 3. Szervezeti alaptípusok
    • 4. Az egészségügyi szervezetek belső szociális világa
    • 5. A szervezetek anatómiája
    • 6. Az egészségügyi intézmények szervezetszociológiai sajátosságai
  • chevron_rightIV. C. Szervezeti folyamatok
    • 1. A szervezeti átalakulás és a szervezeti kultúra
    • 2. A szervezet és az egyén viszonya
  • chevron_rightIV. D. Az egészségügyhöz kötődő szociális szerepek
    • 1. Az egészségügyi foglalkozások szocializációs háttere
    • 2. Betegszerepek, betegviselkedés
    • 3. Orvosi szerepek
    • 4. Ápolói szerepek
    • 5. Orvos–ápoló–beteg viszonyok
• chevron_rightV. Az egészségi állapot mikroszociális és kulturális elemei
  • chevron_rightV. A. Család és gender
    • 1. Alapfogalmak a család tanulmányozásához
    • chevron_right2. A családot érintő változások a modern társadalmakban
      • 2. A. Az együttélési formák sokszínűsége
      • 2. B. Nők a munkaerőpiacon
    • 3. Család és egészség
    • chevron_right4. Nemek és egészség
      • 4. A. Mi is az a gender?
      • 4. B. Miért kell nekünk a gender?
      • 4. C. Gender és egészség
      • 4. D A férfiak és nők mortalitásban és morbiditásban mutatkozó különbsége
      • 4. E. A nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon
  • chevron_rightV. B. Egészség és etnicitás
    • chevron_right1. Definíciós problémák
      • 1. A. Néhány mondat a kulturális sokféleségről
      • 1. B. Az egymástól elválaszthatatlan többség és kisebbség
      • 1. C. Ki vagyok? Hová tartozom?
      • 1. D. A titokzatos etnicitás
      • chevron_right1. E. Kulturális sokféleség Magyarországon
        • 1. E.1. A Magyarországon élő őshonos kisebbségek
        • 1. E.2. Migránsok Magyarországon
    • 2. Kulturális sokféleség és egészség
    • chevron_right3. Módszertani nehézségek
      • 3. A. A problémás etnicitás 1.: néhány gondolat az etnikai adatgyűjtésről
      • 3. B. A problémás etnicitás 2. – etnicitásfogalom és egészségügy
    • 4. Etnicitás, egészség, egyenlőtlenség – néhány magyarázat
• chevron_rightVI. A jólét és az egészség társadalmi elosztása
  • VI. A. Társadalomszerkezet, mobilitás, egyenlőtlenség – az egyenlőtlenség dimenziói. Szegénységelméletek
  • VI. B. A szociálpolitika fogalma, értelmezése, elméleti-társadalomfilozófiai háttere és alapértékei. A szociálpolitikai újrafelosztás főbb formái, alapelvei és ezek jellemzői. A jóléti állam
  • VI. C. Egészség és társadalmi státusz. Az egészségi állapot mint társadami tőkefajta összefüggései más tőketípusokkal
  • VI. D. Területi egyenlőtlenségek az egészségi állapot alakulásában és az egészségügyi ellátásban
• chevron_rightKérdések
  • I. Egészség és történelem
  • II. Az egészség, betegség és a gyógyítás fogalmának társadalmi jelentésváltozásai
  • III. Betegségkép, mindennapi kultúra, kommunikáció
  • IV. Egészségügyi intézményrendszer
  • V. Az egészségi állapot mikroszociális és kulturális elemei
  • VI. A jólét és az egészség társadalmi elosztása
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 644 3

A jegyzet témái közt helyet kapnak az orvosi szociológia klasszikus területei (a betegségek történelmi-társadalmi hátterének leírása, az egészségügyi intézményrendszer szerepelméleti és szervezetszociológiai jellemzése), így megőriz egyfajta klasszikus, elsősorban makroszociológiai szemléletet. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mikroszociológiai és tudásszociológiai megközelítés, valamint a szociálpszichológia is, és ezzel együtt az ezekhez kapcsolódó kérdéskörök: az, ahogy a betegségről az orvosok és a betegek gondolkodnak; az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek és tudások szerveződése; a gyógyítók és gyógyítottak közötti kommunikáció kulturális és nyelvi sajátosságai; a hétköznapokba ágyazott, testfelfogásban, higiénében, táplálkozásban megjelenő egészségmagatartás. Röviden: ez a munka a korábbi jegyzeteknél multidiszciplinárisabb (szociológiai, történelmi, antropológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti), és ebből következően tematikailag is átfogóbb. Lényegét tekintve azonban e tudományelméleti és tematikai változás célja és oka az a meggyőződés, hogy az egészségügyben dolgozók, s különösen az orvos munkáját támogató, gyakran a beteggel közvetlenebb kapcsolatban lévő ápolók, dietetikusok, védőnők és gyógytornászok egyik legfontosabb feladata, hogy megértsék a beteg gondolkodását, segítsék eligazodását a betegségéről való ismeretek és a gyógymódok olykor elég viharos tengerén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/egeszseg-es-tarsadalom//