Horkai Anita, Nagy Éva, Pálvölgyi Miklós, Vingender István

Egészség és társadalom


Demográfiai jellemzők, esélyegyenlőség

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 577 000 ember volt fogyatékkal élő, ez a lakosság 5,7%-a, ami az 1990-es arányokhoz képesti növekedést jelent. 1990-ben férfitöbblet mutatkozott a fogyatékkal élők körében, de 2001-re a népesség egészéhez hasonlóan a nők aránya lett magasabb. A fogyatékkal élők és a nem fogyatékkal élők korstruktúrájának aránya jelentősen eltér egymástól: előbbi csoportban több az időskorú és kevesebb a gyermek. Az 1990 és 2001 között eltelt tíz évben a kormegoszlásban mutatkozó eltolódás tovább erősödött: számottevően megnőtt a 40 éves vagy idősebb fogyatékkal élők aránya (a gyermekek számában viszont csökkenés tapasztalható). Az iskolai végzettség tekintetében a társadalom egészében emelkedés mutatkozott, de a fogyatékkal élők iskolai végzettségének színvonala jóval alatta maradt a népesség átlagának, ahogyan ezt az alábbi táblázat is mutatja.

Egészség és társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 644 3

A jegyzet témái közt helyet kapnak az orvosi szociológia klasszikus területei (a betegségek történelmi-társadalmi hátterének leírása, az egészségügyi intézményrendszer szerepelméleti és szervezetszociológiai jellemzése), így megőriz egyfajta klasszikus, elsősorban makroszociológiai szemléletet. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mikroszociológiai és tudásszociológiai megközelítés, valamint a szociálpszichológia is, és ezzel együtt az ezekhez kapcsolódó kérdéskörök: az, ahogy a betegségről az orvosok és a betegek gondolkodnak; az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek és tudások szerveződése; a gyógyítók és gyógyítottak közötti kommunikáció kulturális és nyelvi sajátosságai; a hétköznapokba ágyazott, testfelfogásban, higiénében, táplálkozásban megjelenő egészségmagatartás. Röviden: ez a munka a korábbi jegyzeteknél multidiszciplinárisabb (szociológiai, történelmi, antropológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti), és ebből következően tematikailag is átfogóbb. Lényegét tekintve azonban e tudományelméleti és tematikai változás célja és oka az a meggyőződés, hogy az egészségügyben dolgozók, s különösen az orvos munkáját támogató, gyakran a beteggel közvetlenebb kapcsolatban lévő ápolók, dietetikusok, védőnők és gyógytornászok egyik legfontosabb feladata, hogy megértsék a beteg gondolkodását, segítsék eligazodását a betegségéről való ismeretek és a gyógymódok olykor elég viharos tengerén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/egeszseg-es-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave