Horkai Anita, Nagy Éva, Pálvölgyi Miklós, Vingender István

Egészség és társadalom


Az orvostudomány betegségképének változásai

Természetesen nemcsak a laikusoknak, de a hivatásos gyógyítóknak is különböző nézeteik vannak a betegség fogalmáról, okairól és a megfelelő kezelési módokról. Mivel a gyógyítás egyidős az emberiséggel, minden kultúrában létrejött a gyógyítás általánosan elfogadott, a vallás által is támogatott formája, ennek képviselőivel és módszereivel. Ez a forma időben is változik, részben éppen a különböző kultúrák közötti közvetítések révén, részben az ismeretek bővülése, a tudomány fejlődése révén. Ezek közül az európai orvoslás történetének fejlődését elemezzük, azt az utat, ahogy a 18. század második felétől a 19. század elejéig terjedő időszakban kialakult a modern orvostudomány, vázlatosan bemutatva, hogy a későbbi gyors fejlődést egy olyan szemléletváltás előzte meg, amely a korábbi betegségképet gyökeresen átformálta, és az anatómia-kórbonctan, valamint a klinikai orvoslás bázisán olyan „racionális diskurzussá változott”, ahol a „tekintet uralma” érvényesül (Foucault). E paradigmaváltás gyökerét Georges Canguilhem a normális és a kóros, Michel Foucault az élet és a halál, a végtelen és a véges ellentétében ragadja meg.

Egészség és társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 644 3

A jegyzet témái közt helyet kapnak az orvosi szociológia klasszikus területei (a betegségek történelmi-társadalmi hátterének leírása, az egészségügyi intézményrendszer szerepelméleti és szervezetszociológiai jellemzése), így megőriz egyfajta klasszikus, elsősorban makroszociológiai szemléletet. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mikroszociológiai és tudásszociológiai megközelítés, valamint a szociálpszichológia is, és ezzel együtt az ezekhez kapcsolódó kérdéskörök: az, ahogy a betegségről az orvosok és a betegek gondolkodnak; az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek és tudások szerveződése; a gyógyítók és gyógyítottak közötti kommunikáció kulturális és nyelvi sajátosságai; a hétköznapokba ágyazott, testfelfogásban, higiénében, táplálkozásban megjelenő egészségmagatartás. Röviden: ez a munka a korábbi jegyzeteknél multidiszciplinárisabb (szociológiai, történelmi, antropológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti), és ebből következően tematikailag is átfogóbb. Lényegét tekintve azonban e tudományelméleti és tematikai változás célja és oka az a meggyőződés, hogy az egészségügyben dolgozók, s különösen az orvos munkáját támogató, gyakran a beteggel közvetlenebb kapcsolatban lévő ápolók, dietetikusok, védőnők és gyógytornászok egyik legfontosabb feladata, hogy megértsék a beteg gondolkodását, segítsék eligazodását a betegségéről való ismeretek és a gyógymódok olykor elég viharos tengerén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/egeszseg-es-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave