Ebben a szakaszban olyan szakmai feladatokat kell megoldani, mint például egy adott terület sérülékenységének elemzése, a döntések szakmai előkészítése és a várható állapotok előrejelzése, mert gyakran nemcsak a real-time adatok előállítása és rendezett gyűjtése a feladat. Adatot kell előállítani és elemezni az aszály kezdetére, időtartamára, súlyosságára és megszűnésére vonatkozóan, ennek azonban komoly korlátai vannak. Így például a jelenlegi egyhetes, tíznapos (max. egy hónapos) hőmérsékleti és csapadék-előrejelzés átfutási idejét jelentősen javítani kell, ami sok környezeti paramétertől függ, de rövidebb távú előrejelzések értékei a mértékadók. Az elemzéshez rendelkezésre álló több matematikai modell közül a kérdéshez leginkább illeszkedőt kell használni, ám a probléma megoldása jóval összetettebb, mert a természeti tényezőkön kívül társadalmi-gazdasági paramétereket is figyelembe kell venni. Jól ismert és használt az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecast) rendszer (ld. ECMWF, 2019a), amely tucatnyi légnyomás-, hőmérséklet-, szél- stb. paramétert használ az elemzésekhez. Az alkalmazott nagy felbontású determinisztikus éghajlati modellek alapján rövid (2–10 nap) és hosszú távra (max. 1 év) készít előrejelzést is (6.24. ábra). A megfelelő módszerek gondos kiválasztására és alkalmazására azért érdemes különösen vigyázni, mert a valós rendszerek általában összetettebbek és az eredmények modellezett előrevetítése sok bizonytalanságot hordozhat. Előrejelzéshez a releváns technológiát kell használni (nem úgy, mint Indonéziában, ahol van ugyan földrengés/cunami-előrejelző rendszer, amelyet az egész Indiai-óceán térségére kidolgoztak, és az más kérdés, hogy amikor szükség lett volna rá, mint 2018-ban Indonéziában, az nem működött – már 2012 óta). Az aszálymenedzsment során a feladatok közé tartozik a szakmai és technikai felkészültség ellenőrzése is, a meglévő monitoring- és figyelmeztető hálózatok karbantartása és felügyelete, amely legalább annyira technikai és infokommunikációs feladat, mint amennyire szakmai (Kumar et al., 2008).