Algavirágzás alatt a mikroszkopikus algák és cianobaktériumok elszaporodását értjük, amely a vizekben súlyos környezeti veszélyeket hordoz, részben azért, mert toxikus anyagokat termelnek, részben azért, mert oxigénhiányos állapotokat teremtenek. Az algák tömeges elterjedését segíti az eutróf, azaz tápanyagokban (pl. nitrogén, foszfor) gazdag víz, a magasabb hőmérséklet és a jó fényviszonyok. Elszaporodásuk hatására a vizek minősége erősen romolhat, ami nem csupán a vízi és vízparti életközösségeket érinti, de a társadalom számára is káros lehet: például 2018-ben a nagy nyári melegben elszaporodott a Mártélyi-holtág vizében a cianobaktérium (kékalga), aminek hatására halpusztulás kezdődött, és a holtág turisztikai hasznosítása is ellehetetlenült (pl. fürdés, horgászat betiltása). Az olyan közösségek számára, amelyek erőteljesen kötődnek a vizekhez (pl. ivóvíz, halászat) az algák által termel méreganyagok évrő évre komoly humán egészségkárosodást és halálozást is okozhatnak (pl. 1988-ban Brazíliában egy cianobaktériummal fertőzött víztározóból került víz a hálózatba, aminek következtében kb. 2000 fő betegedett meg és 88-an haltak meg). Az algavirágzásos esetek az 1980-as évek óta egyre gyakoribbá válnak, a vizek eutrofizációja és melegedése, valamint az új fajok elterjedése miatt (Sivanpillai–Schroder eds., 2016).