A vulkánkitörések társadalmi hatását a vulkán típusa mellett a veszélyeknek kitett népesség sérülékenysége is meghatározza. Az összegyűjtött előjelek alapján minél több információt célszerű gyűjteni ahhoz, hogy a vulkán okozta hatásokat és így áttételesen a sérülékenységet csökkenteni lehessen. Ehhez a társadalmi állapotok elemzése is fontos, azaz annak vizsgálata, hogy az érintettek mennyire felkészültek és elkötelezettek a hatás mérséklésében, illetve az állami és önkormányzati szervek mennyire hatékony irányítók. Az adatbázisok elemzése azt mutatja, hogy a kitörések gyakorisága nem növekszik, de a kitöréssel veszélyeztetett területen olykor kényszerűségből élők sok százmilliós száma, a társadalmi és kulturális problémák növelik a sérülékenységet (Barclay et al., 2015). A társadalom sérülékenységét, illetve a kockázatot csökkentő egyetlen hatékony módszer a kitörések előtti kiürítés azokról a területekről, amelyekre valószínűsíthetően piroklaszt-árak érkezhetnek. A sérülékenység csökkentéséhez azonban a kitelepítési terv nem elegendő, mivel a sikerességéhez széles körű társadalmi együttműködés is kell, amelyet segít az érintettek megfelelő szakmai felkészítése és tájékoztatása (USGS6).