A földrengések – hasonlóan más természeti veszélyekhez – előidézhetik újabb veszélyek kialakulását és más folyamatok elindulását. Ilyenek például a részletesen tárgyalt cunami (ld. 2.3. fejezet), vagy a szerkezeti törések leggyakoribb következményként bekövetkező és akár több hullámban is kialakuló lejtős tömegmozgások (Keller–DeVecchio, 2016). Nagyon sajátos következmény a felszín elfolyósodása (tixotrópia jelensége), amikor a jellemzően 5,5 magnitúdónál nagyobb földrengés következtében a laza üledékes rétegek elveszítik állékonyságukat, és folyadékként viselkednek, aminek következtében egész épületblokkok dőlhetnek össze (Earle, 2019). A nagyobb földrengésekhez kapcsolódó orográfiai következmény a felszín emelkedése (akár 10 m-t is elérve) lehet, ami az erózió növekedésével kapcsolatos veszélyeket gyorsíthat fel, míg a felszín süllyedése az áradások területi kiterjedését és magasságát is növelheti, a tengerpartok futását módosíthatja. Emellett a talajvízszint változása (pl. csökkenése) okoz komoly ökológiai károkat például tengerparti területeken. Környezeti következménye van annak is, ha a földrengés következtében az elektromos és/vagy gázvezetékek elszakadnak, ami tűzveszélyes állapotot eredményez.