A cunami kialakulását több tényező is okozhatja (NOAA). Kétségtelenül a leggyakoribb ok a földrengés, ezért a legtöbb szakirodalom ezt a geofizikai veszélyek közé is sorolja. Sőt van olyan, amely a cunamit a földrengéssel együtt, annak következményeképp kezeli. Más szerzők kiemelik, hogy a cunamik kialakulásában több tényező is együttesen játszik szerepet, ezért a jelenséget a hidrológiai veszélyek csoportjába sorolják (Gebhardt et al., 2017). Ezzel együtt is a cunamihullámok kialakulásának leggyakoribb oka a földrengés, amely végbemehet a kéreglemezek egymás alá-fölé történő csúszásával vagy azok vetődés menti elmozdulásával, ahogy azt a 2.1.1. fejezetben bemutattuk (2.17. ábra). A kéregmozgás hatására az óceán aljzata a vízzel együtt megemelkedhet (1a), emiatt a tenger felszínén mélyedés alakul ki (1b), és a kiszorított vízhullámot alkotva megemelkedik, majd a gravitáció mindkét irányban egyensúlyi helyzetre törekedve hullámokat képez (2) (Hyndman–Hyndman, 2017). Így érthető, hogy a cunami magassága a rengés intenzitásától függ, így például egy 8 magnitúdójú földrengés 15 m magas hullámokat kelthet. Tehát a cunamihullámok kialakulásának lényege ehhez a vertikális mozgáshoz kapcsolódó nagy vízmennyiség áthelyeződése. Általában legalább 7,5 M erősségű földrengés tud annyi helyet teremteni, amennyinél a cunami kialakulhat.