A porvihar olyan erős szélvihar keretében alakul ki, amikor nagy mennyiségű, lebegő, szilárd halmazállapotú ásványi anyag szállítódik a levegőben. Ebben az értelmezésben három kulcsszó is szerepel, az egyik az ásványi anyag, ami azt is jelenti, hogy itt a poranyag nem más, mint például kozmikus vagy vulkáni por, esetleg tengeri só, illetve aerosol forrásból származó füst. A másik lényeges kérdés az anyag szállítás módja. A 6.5. fejezetben a szélerózió elemzésénél az összeállítás bemutatja a szemcseméret, a szél sebessége és a szállított anyagmennyiség közötti kapcsolatot. És azt is látni lehet majd, hogy ezek az anyagok nagy mennyiségben és nagy távolságra kerülhetnek. A szemcsék méretétől függően a szél a szemcséket szállíthatja lebegtetve, ugráltatva vagy görgetve. A porviharok esetében lebegtetve szállításról van szó, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) formálisan ennek megfelelően úgy értelmezi ezt a folyamatot, mint amelynél a légkörbe kerülő nagy mennyiségű por szemmagasságban (1,8 m) a láthatóságot 1 km alá csökkenti (UNEP–WMO–UNCCD, 2016). A porvihar esetében jellemzően kb. 0,05 mm-es átmérőjű szemcséket szállít a szél, amelyet homoklisztnek vagy iszapnak neveznek, attól függően, hogy milyen szemcseméretet jelző skálát használunk. A porviharok harmadik fontos kérdése az elszállított anyag mennyisége. A folyamatot a közepes nagyságú és száraz szelek kísérik (40–100 km/h), de a szél felerősödése az elszállított anyag mennyiségét jelentősen megnövelheti.