Fischer-Lichte Erika

A dráma története


Család apa nélkül

A Csehov-drámák középpontjában álló családok túlnyomó többségében nincs apa: a Sirályban (1896) az anyából, a fiából és nagybátyjából, a Három nővérben (1901) a négy testvérből, a Cseresznyéskertben (1904) az anyából, annak édes-, illetve nevelt lányából és a nagybácsiból áll a család. A családapa helye üresen marad. Hiánya különösen ebben a korban feltűnő, és egészen biztosan nem az az oka, hogy Csehov leértékelte az apa szerepét, hiszen hatalmának végzetes következményeit saját bőrén tapasztalhatta meg gyerekkorában. Egyik bátyjának, Alekszandrnak írott levelében így inti testvérét: „Kérlek, emlékezz vissza erre, hogy a zsarnokság és hazugság tönkretette anyád ifjúságát. A zsarnokság és a hazugság annyira elkeserítette gyermekkorunkat, hogy szinte émelyítően szörnyű visszaemlékezni rá.”1 Barátjának és kiadójának, A. S. Szuvorinnak írott levele szerint Csehov úgy érezte, hogy az apja „rabot” csinál belőle, amit később „cseppenként (…) kellett kiűznie magából”, míg „egy szép reggel rá nem döbbent, hogy az ereiben már nem rabszolga-, hanem igazi, emberi vér folyik”.

A dráma története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 672 6

Erika Fischer-Lichte a kortárs európai színháztudomány egyik legmeghatározóbb alakja. A dráma története mára alapművé vált, hiánypótló munka, amely a görög tragédiától a posztmodernig rekonstruálja az európai színház- és drámatörténetet.

A kötet bemutatja a különböző korszakok színházi kultúráját, továbbá az egyes korszakok legfontosabb műveiről ad magas színvonalú, de közérthető stílusban megfogalmazott elemzéseket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fischer-lichte-a-drama-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave