Danka István

Wittgenstein 2.0

A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás


A transzcendentalizmustól a terapeutizmusig és túl – metafilozófiai széljegyzetek

Fentiekből adódóan úgy látom, hogy Wittgensteint valóban foglalkoztatták kanti problémák, azonban végül azok fel- és nem pedig megoldása volt rájuk a válasza. Érdemes ezért – még mielőtt belemennénk a részletekbe – vetni egy pillantást arra a két metafilozófiai álláspontra, amely a (késői) Kant és (késői) Wittgenstein filozófiáját jellemzik: transzcendentalizmus és terapeutizmus viszonyára. Bizonyos értelemben ugyanis rokon irányzatokról van szó: valamilyen módon mindkettő a problémák feloldására irányul, ám míg a transzcendentalizmus nem pusztán destruktív, hanem van egy konstruktív vetülete is (amely így szükségképpen újabb problémákat generál), addig a terapeutizmus – a konstruktív mondandóról való lemondás árán – a minden problémától való megszabadulás ígéretével kecsegtet. Hadd szögezzem le azonban máris: miközben Kant minden bizonnyal azt gondolta, hogy „minden” filozófiai problémát feloldott (és nem generált újabbakat), addig Wittgenstein – bármennyire is törekedett a filozófiai problémák feloldására – egy percig sem gondolta azt, hogy ez sikerül is neki. Éppen ez késztette a problémák folytonos újabb és újabb átgondolására.

Wittgenstein 2.0

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 660 3

Danka István Wittgenstein 2.0: A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás c. műve Ludwig Wittgenstein munkásságának 1929-1937/38 közötti átmeneti vagy „középső” szakaszát vizsgálva azt állítja, hogy a hagyományosan nyelvfilozófusként aposztrofált Wittgenstein ebben az időszakban ismeret- és matematikafilozófiai problémákon töprengve jut el későbbi nyelvfilozófiai nézeteiig. A wittgensteini kézirati hagyaték elektronikus kiadására hagyatkozó, digitális filológiai módszereket alkalmazó szerző a könyv első felében részletesen tárgyalja azokat a problémákat, amelyek Wittgensteint a korai, (tágan értett) karteziánus keretek között való filozofálástól – a relativizmussal és konstruktivizmussal való átmeneti flört után – a nyelvi praxisok pragmatista, társas episztemológiai keretben való értelmezése felé hajtják. A könyv második részében a szerző a korábban tárgyalt wittgensteini nézeteket mai kontextusba ülteti át, részben egy cselekvéselméleti alapú, társas episztemológia kidolgozására törekedve, részben pedig e nézetek internetes ismeretszerzésre való alkalmazhatóságának problematikáját vizsgálva. E megközelítések Wittgenstein szerepét nem csupán a filozófia történetének keretei között pozícionálják át, de egyes filozófián kívüli, aktuális társadalmi problémák megfogalmazásában – és a megoldásukhoz vezető út megtalálásában – is hasznunkra válhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/danka-wittgenstein-20//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave