Danka István

Wittgenstein 2.0

A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás


Rorty ironikus Wittgenstein-újraleírása1

Rorty Wittgenstein-olvasatában két probléma fontos: a reprezentacionizmus és a miszticizmus, illetve Wittgenstein ezekhez való viszonya. Míg a Tractatus Wittgensteinját reprezentacionista és (schopenhaueriánus) misztikus szerzőnek tartja, addig a késői Wittgenstein fő erénye Rorty szemében az, hogy mindkettőtől megszabadul. Ezen a ponton Rorty elszakad saját ironikus újraleíró attitűdjétől: ahelyett, hogy élne annak lehetőségével, hogy a korai Wittgensteint is pozitív hősei között láttatná, a filozófiatörténet (számára) negatív figurák csarnokába kerül (hasonlóan például Kanthoz, akit szintén láttathatna pozitív színben is, saját céljainak függvényében értve persze – lásd Danka 2010). A „pozitív” vs. „negatív” hősök csarnoka mint tárgyalási keret persze vélhetően tudatos Rortynál, ami jól szolgálhatja azt a célt, hogy a negatívnak beállított figurák – különösen Descartes, de Platóntól Kantig szinte mindenki – hibáiból tanulhassunk. Különösen tanulságos lehet ez a polarizálás Wittgenstein és Heidegger esetében: míg a korai Wittgensteinból később pozitív hős válik, a korai Heidegger negatív hőssé avanzsál (javarészt szintén a misztikusságba hajló filozófiai attitűdje miatt – lásd Rorty 1991/1997). Ezzel együtt, sőt: ezt a narratívát sokkal inkább kiegészítendő semmint felülírandó, javaslom azt, hogy nézzük meg, Wittgenstein korai főművének melyek azok a vonásai, amelyek egy rortyánus pragmatista számára különös jelentőséggel bírnak.

Wittgenstein 2.0

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 660 3

Danka István Wittgenstein 2.0: A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás c. műve Ludwig Wittgenstein munkásságának 1929-1937/38 közötti átmeneti vagy „középső” szakaszát vizsgálva azt állítja, hogy a hagyományosan nyelvfilozófusként aposztrofált Wittgenstein ebben az időszakban ismeret- és matematikafilozófiai problémákon töprengve jut el későbbi nyelvfilozófiai nézeteiig. A wittgensteini kézirati hagyaték elektronikus kiadására hagyatkozó, digitális filológiai módszereket alkalmazó szerző a könyv első felében részletesen tárgyalja azokat a problémákat, amelyek Wittgensteint a korai, (tágan értett) karteziánus keretek között való filozofálástól – a relativizmussal és konstruktivizmussal való átmeneti flört után – a nyelvi praxisok pragmatista, társas episztemológiai keretben való értelmezése felé hajtják. A könyv második részében a szerző a korábban tárgyalt wittgensteini nézeteket mai kontextusba ülteti át, részben egy cselekvéselméleti alapú, társas episztemológia kidolgozására törekedve, részben pedig e nézetek internetes ismeretszerzésre való alkalmazhatóságának problematikáját vizsgálva. E megközelítések Wittgenstein szerepét nem csupán a filozófia történetének keretei között pozícionálják át, de egyes filozófián kívüli, aktuális társadalmi problémák megfogalmazásában – és a megoldásukhoz vezető út megtalálásában – is hasznunkra válhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/danka-wittgenstein-20//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave