Danka István

Wittgenstein 2.0

A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás


Ismeretszerzés mint interakció

Különösen a realista tradícióban jellemző, hogy képviselői nemigen szeretik azt hallani, hogy az elme aktív a megismerés során. Az elme aktivitása ugyanis – hacsak nem valami nagyon triviális értelemben vesszük, amilyen értelemben mondjuk a cukor is aktív, amikor feloldódik a vízben – azt látszik maga után vonni, hogy tudásunk nem is a valóságról szól; az elme akaratlanul is manipulálja a bejövő ingereket. A cselekvéselméleti keret egyrészt ezt a triviális értelmet lovagolja meg: az elme maga hozza létre saját képzeteit, ha jórészt a külvilág hatására is teszi, és egyúttal viszi tovább egy nemtriviális irányba, amikor azt mondja, hogy ebből három dolog következik: egyrészt a külvilággal való viszonyunk elsődlegesen oksági, nem episztemikus; másrészt a tudást elsősorban mint folyamatot, cselekvést kell értelmeznünk, nem mint állapotot vagy tartalmakat; harmadrészt pedig hiteink nem a valóságnak való megfelelés, hanem a cselekvéseinkhez szolgáltatott indokok révén járulnak hozzá az én-valóság viszonyhoz. Mindez azonban talán még mindig kevés a realistának, hiszen – mint fentebb is elismertem – ez a modell akár visszaigazolhatatlanul hamis hiteket is megenged. Ezért is szükséges hozzá az objektivitás legnagyobb fokú biztosítására egy extra garancia: a megismerés interaktív karaktere.

Wittgenstein 2.0

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 660 3

Danka István Wittgenstein 2.0: A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás c. műve Ludwig Wittgenstein munkásságának 1929-1937/38 közötti átmeneti vagy „középső” szakaszát vizsgálva azt állítja, hogy a hagyományosan nyelvfilozófusként aposztrofált Wittgenstein ebben az időszakban ismeret- és matematikafilozófiai problémákon töprengve jut el későbbi nyelvfilozófiai nézeteiig. A wittgensteini kézirati hagyaték elektronikus kiadására hagyatkozó, digitális filológiai módszereket alkalmazó szerző a könyv első felében részletesen tárgyalja azokat a problémákat, amelyek Wittgensteint a korai, (tágan értett) karteziánus keretek között való filozofálástól – a relativizmussal és konstruktivizmussal való átmeneti flört után – a nyelvi praxisok pragmatista, társas episztemológiai keretben való értelmezése felé hajtják. A könyv második részében a szerző a korábban tárgyalt wittgensteini nézeteket mai kontextusba ülteti át, részben egy cselekvéselméleti alapú, társas episztemológia kidolgozására törekedve, részben pedig e nézetek internetes ismeretszerzésre való alkalmazhatóságának problematikáját vizsgálva. E megközelítések Wittgenstein szerepét nem csupán a filozófia történetének keretei között pozícionálják át, de egyes filozófián kívüli, aktuális társadalmi problémák megfogalmazásában – és a megoldásukhoz vezető út megtalálásában – is hasznunkra válhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/danka-wittgenstein-20//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave