Veres Zoltán

A szolgáltatásmarketing alapkönyve

Bővített kiadás


A tipológiák alkalmazásának korlátai

  • a turistákat egy adott pillanatban vizsgálja: nem veszi figyelembe a turisták változását, utazási szokásaiknak életpályáját,
  • az alkalmazott kategóriák átfedéseket tartalmaznak,
  • a legtöbb tipológia a szabadidős utazásokkal foglalkozik, kihagyja az üzleti utazókat,
  • a tipológiák a nemzetközi adaptálásra, az általános alkalmazhatóságra törekednek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem lehet a turistákat a földrajzi elhelyezkedés, fejlettségi színvonal figyelembevétele nélkül értelmezni, hiszen a kulturális, nemzeti sajátosságok, szokások a fogyasztói szokásokban eltéréseket okoznak (a tipológiák országonként, kultúránként, turisztikai piaconként eltéréseket mutatnak),
  • a készült tipológiák elsősorban az európai és amerikai fogyasztót vizsgálják, az ázsiai, közel-keleti és közép-európai turisták valószínűleg más kategóriák szerinti csoportosítást igényelnének,
  • a legtöbb tipológia nem veszi olyan fejlődések hatását figyelembe, mint például az internet.
 
Az egészségturisztikai piac szegmentációját jellemzően a szolgáltatás jellege és az életkor szerint végezhetjük el. A fentiek ismeretében az egészségturisztikai célcsoportok az eltérő igények szerint a következő mátrix segítségével 8 domináns kategóriába sorolhatók (lásd a táblázatot):
  1. Aktív fiatalok: aktívan, mozgással, sportolással eltöltött szabadságra vágynak. Nem kötődnek sem a termál-, sem a gyógyvízhez, de a medencével rendelkező létesítményeket előnyben részesítik.
  2. Szórakozást kereső fiatalok: jellemzően nem a víz miatt érkező fiatalok (lehetnek az „aktív fiatalok” célcsoport tagjai is), akiknek tartózkodását meghosszabbítja a településen vagy a közelben lévő élményfürdő, csúszdapark. Városokba is szívesen utaznak.
  3. Egészségtudatos fiatalok: az egészség fontosságának növekedésével párhuzamosan egyre növekvő szegmens, nem annyira a mozgás, mint inkább a szépségápolás, -megőrzés, tartalmas pihenés céljából érkező, rendszerint gyermek nélküli fiatalok.
  4. Családos középkorúak: a családi nyaralás során az élményfürdő közelsége a gyermekek szórakozási lehetősége miatt döntő szempont lehet, többgenerációs programajánlatokkal lehet a tartózkodásukat meghosszabbítani.
  5. Egészségmegőrző középkorúak: rendszerint gyermek nélkül érkező, pihenésre, regenerálódásra vágyók; előnyben részesítik a csendes, nyugodt környezetet, a szép tájat. A szabadidő növekedésével várható ezen szegmens erősödése is. (Szakértői becslések szerint 2025-re Nyugat-Európában az emberek évente 200 napot tölthetnek majd azzal, amivel akarnak, Franciaországban a közelmúltban a heti kötelező munkaidőt 40-ről 35 órára csökkentették.)
  6. Egészségtudatos idősek: magukat fiatalosnak érző, jó egészségi állapotnak örvendő 55 év felettiek, akik fontosnak tartják a szépségápolást, a kellemes környezetet, a tartalmas pihenést, és a színvonalas szolgáltatásokat. Mivel ez a korosztály már fiatalon is sokat utazhatott, várhatóan fokozott utazási kedv és magasabb költési hajlandóság jellemzi őket.
  7. Műtét utáni rehabilitációra szorulók: műtéti utókezelést igénylő, balesetet szenvedett betegek, korra való tekintet nélkül. Számukra rendszerint a csendes, turisták által kevéssé látogatott létesítmények az ideálisak.
  8. Gyógyulni vágyó idősek: a „hagyományos” gyógyturizmus vendégei, valamely megbetegedésben szenvedő emberek, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségektől várják egészségi állapotuk javulását.
 
Fitness
Élményfürdő
Wellness
Gyógyfürdő
18–35 év
1. aktív fiatalok
2. szórakozást kereső fiatalok
3. egészségtudatos fiatalok
7. műtét utáni rehabilitációra szorulók
35–55 év
4. családos középkorúak
5. egészségmegőrző középkorúak
55 évestől
6. egészségtudatos idősek
8. gyógyulni vágyó idősek
 
 
© Veres Zoltán
 

A szolgáltatásmarketing alapkönyve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 641 2

Az élesedő versenynek köszönhetően a szolgáltatótevékenység fókuszában az ügyintézés minősége, biztonsága és gyorsasága, a meglévő és a potenciális ügyfélkapcsolatok elmélyítése áll. A szolgáltatásmarketing előtt álló legnagyobb kihívás, hogy képes-e javítani az ügyfelek vásárlásélményét, és hogy hogyan tud alkalmazkodni az új technológiák által átformált játékszabályokhoz. A kihívásokra a válaszok ebben a könyvben keresendők. Veres Zoltán munkáját nemcsak a marketing- és PR-szakemberek forgathatják haszonnal, de kétségkívül minden olyan szolgáltatószektorban tevékenykedő vállalat, intézmény vezetői és munkatársai is, melyeknek eredményességét döntően meghatározza, hogy milyen kép él róluk a fogyasztók fejében.

Domonkos András

a Lombard Lízing Zrt. alapítója

Az elmúlt évektől kezdődően az ipar 4.0, és azon belül is a digitalizáció gyors fejlődése, alapvető változásokat követel meg a vállalatok menedzselésében és marketingjében. Így van ez a szolgáltatások területén is. Éppen ezért örömmel üdvözlöm, hogy Veres Zoltán az új követelményeknek megfelelően bővítette a 2009-ben írt könyvét. Így ez az új kiadás, megőrizve a korábbi művének erényeit, még a legkényesebb igényeknek is megfelel. Biztos vagyok benne, hogy a könyv mind a szakmában dolgozók, mind az oktatók, hallgatók és a kutatók körében továbbra is alapműnek fog számítani.

Rekettye Gábor

az MTA doktora

Professor Emeritus

Pécsi Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-szolgaltatasmarketing-alapkonyve-bovitett-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave