Bollobás Enikő

"Ami szép, az nehéz"

A nem alanyi költészetről

Nyelvköltészet, a nyelvre figyelés költészete

A nem alanyi költészet sajátos formáját képviselik az amerikai ún. language-költők, akik a kifelé figyelés különleges módozatát választják: magára a nyelvre figyelnek. Minden bizonnyal a nyelvköltészet tekinthető a hetvenes években felbukkanó avantgárd-kísérleti irányzatok és költői iskolák közül a legjelentősebbnek. Nevét a L=A=N=G=U=A=G=E című folyóiratban (1980–1984) megjelenő szövegekben kidolgozott nyelvfelfogásától kapta, ahol hasonló szellemű verseket és esszéket közölt többek között a csoportosulás vezéralakjainak tekintett Charles Bernstein és Ron Silliman, valamint Bruce Andrews, Rae Armantrout, David Bromige, Clark Coolidge, Michael Davidson, Robert Grenier, Carla Harryman, Lyn Hejinian, Michael Palmer, Bob Perelman és Barrett Watten. Ez a költőiskola Gertrude Stein és az orosz futuristák örököseként felvállalta és egyúttal radikalizálta a modernista és posztmodern költészet hagyományát, hangsúlyozva, hogy a nyelv nem az önkifejezés észrevétlen eszköze, és nem is a kommunikációé; különben is, mint Bernstein írja a The Lives of the Toll Takers (A vámszedők élete) című versében, „a telefonkagyló mellé van téve”,1 így senki sem hallja, amit mondunk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 580 4

Irodalom

Jelen kötet az irodalomtudomány egyik izgalmas területét igyekszik feltárni, betekintést nyújtva – amerikai versanyagon – a nem alanyi költészet néhány módozatába. A tárgyalt költői művek a lírai alany tekintetében különböznek a jóval gyakoribb alanyi költészettől: az alany befelé forduló figyelmétől vezérelt versekkel ellentétben az én távolítása, gyengítése vagy teljes megvonása jellemzi őket. „Nehéz” versekről van szó, mert az alanyi költészeten nevelkedett olvasót új, sosem tanult értelmezési kérdésekkel állítják szembe, elvárva, hogy ne világértelmezésként vagy a lírai én számvetéseként olvassa a szövegeket, hanem az éntől távolított megfigyelésekként, a nyelvben őrzött tudásnak az én következetes megvonásával láthatóvá tett lenyomataiként, illetve akár nyelvi játékokként.

Ajánljuk mindenkinek, akit érdekel a költészet, akit hajt a szellemi kalandvágy a másképpen megszólaló versek értő befogadására, illetve aki tudni szeretné, hogy az ismert értelmezői eszköztárakat milyen megközelítésekkel egészíti ki napjainkban a poetológia.

Bollobás Enikő irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az amerikai költészet nemzetközileg elismert kutatója.