A vállalati szektorban kevés olyan globális szinten meghatározó irányzatot találhatunk az elmúlt évtizedből, mint a technológiai fejlődés és a digitalizáció. Szűkebb értelemben a technológia azokat a tárgyiasult eszközöket jelenti, amelyek célja az emberi képességek növelése, valamint olyan feladatok végrehajtása, amelyek ilyen eszközök nélkül nem, vagy csak sokkal nehezebben lennének kivitelezhetők. A technológia részét képezi az a tudás és képesség is, amely az adott technológia előállításához és megfelelő használatához szükséges (Deutsch et al., 2019). Ezek a kemény és puha elemek az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ennek az átalakulásnak a központi eleme a digitalizáció. Ennek révén az emberek közötti interakció az analóg technológiák világából (mint például a dokumentumok fizikai továbbítása vagy a telefonhívás) szinte teljes mértékben áttevődik a digitális szférába (ilyen például a közösségi média vagy az online chat; Brennen–Kreiss, 2016). A vállalati szférában a digitális technológiák egyre széleskörűbb használata az üzleti modellek lényegi átalakulását eredményezheti, újabb értékteremtési módokat és teljesen új árbevételforrásokat hozva létre (Bloomberg, 2018). Bár a digitális gazdaságnak nincs egyértelmű meghatározása, a szakértők az alábbi jellemzőket emelik ki (Valenduc–Vendramin, 2016).