Porter és Heppelmann (2014) szerint az információtechnológia kétszer is teljesen átalakította a versenyt és a stratégiát az elmúlt ötven évben. Az 1960–70-es években az egyedi tevékenységek automatizálásával (pl. rendelésfeldolgozás, számlázás, termelési igények tervezése – MRP), majd később, az 1980–90-es években, az internet megjelenésével, az elkülönült területek információáramlásának integrálásával vállalatokon belül és kívül egyaránt (vállalatirányítási rendszerek, CRM rendszerek, e-business). Bár az automatizálás a termelési és logisztikai folyamatokba is behatolt, az integráltság szintje és a termékek maguk nem sokat változtak. A negyedik ipari forradalom ez utóbbi területeken hozza a legnagyobb változást. A termelésben működő gépek összekapcsoltságának szintje nő és a termékekben egyre több digitális elem kap helyet a mechanikus részek rovására (végül is a gépek is termékek). A termékek digitalizációjának számos előnye van. Például az eladott termék szoftvere később automatikusan frissíthető, szükség esetén kapacitása bővíthető, távolról karbantartható és javítható. A 2017-ben Floridában dúló Irma hurrikán idején például a Tesla ideiglenesen feloldotta a kilométer-korlátozást a 75 kwh-s akkumulátort tartalmazó, de 60 kwh-ra szoftveresen lekorlátozott gépjárművekben, hogy a 20%-os extra kapacitásnak köszönhetően az autótulajdonosok könnyebben el tudják hagyni a veszélyeztetett területet (Liptak, 2017). Az összegyűjtött adatok segítségével a termékek fejleszthetők és további szolgáltatások kialakítására van lehetőség, ami a termékek és szolgáltatások közötti határvonalat elmossa, és a termelővállalatok szolgáltatóvá válásához vezet (ezt a jelenséget szolgálatosodásnak nevezik).