Blahó András, Czakó Erzsébet, Poór József (szerk.)

Nemzetközi menedzsment

2., bővített kiadás


Ellátási lánc és értéklánc

A két fogalmat gyakran összekeverik, pedig szemléleti különbség van közöttük. Az ellátási lánc a termék és szolgáltatás előállításához szükséges egységek mozgatását, szállítását, a beszállítók, gyártók, forgalmazók és a tudást, például az informatikai megoldásokat szolgáltatók együttműködési rendszerét jelenti. Az ellátásilánc-menedzsment pedig ennek a rendszernek a működésével, hatékony koordinálásával, megszervezésével foglalkozik. (A témával kapcsolatban lásd még a 13. fejezeteben leírtakat.) Az ellátási lánc szervezése állandó operatív feladat. Az értéklánc az ezen folyamatok mentén keletkező költségeket és a megtermelt új értéket írja le. A termékek és a szolgáltatások egymást követő tevékenységek, folyamatok eredményeképpen születnek meg. Ezek között találjuk a kutatás-fejlesztést, a gyártást, a marketinget, a vevőkhöz juttatást, a vásárlás utáni többletszolgáltatásokat és a szerviztevékenységet. A teljes folyamat során előállított összes érték megoszlik ezen tevékenységek között. Az egyes tevékenységek több, mások kevesebb új értéket hoznak létre a vevők, illetve a cég szempontjából egyaránt. A teljes folyamatot Porter (1985) írta le és nevezte el értékláncnak. Az értéklánc minden cég számára egyedi. Az értéklánc egyes részeit jelentő tevékenységeket a nemzetközi vállalatok eltérő országokban és különböző szerződéses partnerek segítségével végezhetik. Ezek esetenként stratégiai szövetséget köthetnek nemzetközi cégekkel. Az értéklánc országhatárokon átnyúló kiépítése, hatékony megszervezése és működtetése bonyolult feladat, ezért annak a cégnek, amelyik ezt jól oldja meg, versenyelőnyt jelentő képessége lehet. A pandémiahelyzet rámutatott az értékláncok leggyengébb pontjára: arra, hogy a költségminimalizálási stratégia miatt a cégek nem rendelkeznek tartalékkal, készletekkel. Amikor pedig zavar keletkezik, valamelyik beszállító nem tud szállítani, akkor összeomlik a teljes értéklánc. A jövőben ezért valószínű, hogy az értékláncok rövidülnek, és a kézimunka-igényes feladatokat felváltják a robotok, amiről bővebben lehet olvasni a 7. és a 13. fejezetekben. A rövidüléssel együtt fel is lazulhat az értékláncok merev, lineáris szervezeti rendszere, és átalakulhatnak hálózatos vállalkozásokká, amelyek – az állandók mellett – változó partnerekkel működnek együtt a rugalmasság és a válságálló képesség növelése érdekében. Ez elvezethet az üzleti ökoszisztémák elterjedéséhez.

Nemzetközi menedzsment

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 652 8

A Nemzetközi menedzsment – a határokon és kultúrákon átnyúló menedzsment – kézikönyve azokat a kihívásokat vizsgálja, amelyekkel a vezetőknek szembe kell nézniük napjaink állandóan változó környezetében. Alaposan felkészíti az olvasókat a nemzetközi és globális környezetben előforduló feladatok ellátására, hiszen az ilyen környezetben működő vállalatok vezetőinek – a vállalatok méretétől és eredetétől függetlenül – sokféle bonyolult problémát kell megoldaniuk. Az eredményes munka érdekében pontosan fel kell mérniük a befolyásoló tényezőket, hogy ezek ismeretében alakítsák ki stratégiájukat, műveleteiket és általános menedzsmentfunkcióikat. A Blahó András, Czakó Erzsébet és Poór József főszerkesztésében – valamint tíz hazai és öt külföldi egyetem 43 tanára, professzora és több vállalati szakember munkája nyomán – született kötet összefoglalja a nemzetközi vállalatok, a multinacionális cégek és a külföldi tulajdonú vállalatok alá tartozó helyi cégek irányításának és vezetésének általános és sajátos vonásait. A könyv tizenkilenc elméleti fejezetében leírtakat tizenhárom esettanulmány egészíti ki.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-czako-poor-nemzetkozi-menedzsment-2021//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave