A tudás az egyik legfontosabb erőforrás a szervezetek életében, és az elmúlt években olyan létfontosságú versenyképességi tényezővé vált, hogy érdemes tisztában lennünk azzal, mit értünk alatta (Lengyel, 2004). Az adat olyan ítélet és összefüggés nélküli objektív tény, rögzített mérési eredmény vagy az eseményekhez kapcsolódó objektív tények összessége, amely egy szituációra vonatkozik egy adott időpontban (pl. kimutatás vagy felmérés számszerű értékei). Az információ kategorizált adatokat jelent, melyet elemzünk, összegzünk, valamilyen jelentéstartalmat, hozzáadott értéket rendelünk hozzá, következtetést vonunk le belőle. Számunkra releváns, adott célok szerint rendszerezett és értelmezett adatok halmaza. A tudás az emberi természetben gyökeredzik, és nem más, mint cselekvésre való készség a világról vagy annak részeiről alkotott hiedelmeink alapján (Bakacsi et al., 2000). Azaz a tudás tapasztalattal, ítélettel, intuícióval, értékkel felruházott adat, mely a legközelebb áll a cselekvéshez. Körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folyton változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul (Davenport–Prusak, 2001). További számos definíció található a szakirodalmakban (Bőgel, 2005), melyek részletezése nem célja a fejezetnek. A tudás létrehozásának és átadásának irányításával bölcsességről beszélhetünk.