Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


A légzés és a szerves anyagok bomlása

Ha nem tekintjük a Föld izzó magjában lévő vasat, akkor bolygónkon az oxigén a legnagyobb mennyiségben előforduló elem. A földkéregben és a vízburokban, az élettel kapcsolatos tartományokban, az elemek között az oxigén tömege a legjelentősebb. Ennek az oxigénnek egy része szabad formában a légkörben található.1 A szabad oxigént (O2), amelynek tömege 1,2×1018 kg (3,8×1019 mol), az élővilág fotoszintézise hozta létre, illetve tartja szinten. Ez a biológiai eredetű oxigén a bolygón végbemenő élő és élettelen folyamatok szabályozásában meghatározó szerepet játszott (lásd még a 7. fejezetet) és játszik a Föld története során. Így a légzés kialakulása tette lehetővé az élővilág evolúcióját, amely elvezetett az emberi faj kialakulásáig (1. fejezet). Az oxigén nagyon reakcióképes elem (molekula), a Földön végbemenő kémiai reakciók motorja. Az oxidáció az élővilágban olyan anyagcsere-folyamat, amely energiatermeléssel jár. Ilyen anyagcsere-folyamat a légzés, amely a bioszféra nagy részének energiaszükségletét szolgáltatja.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave