Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Az ózon száraz ülepedése és hatása a bioszférára

A troposzferikus ózon keletkezését, ahogy a 3.3.2. pontban láttuk, a szerves gázok és a nitrogén-monoxid jelenléte gyorsítja fel. Mint említettük, ezeknek a gázoknak a kibocsátását az emberi tevékenység jelentősen megnövelte. Így nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedekben a talajközeli levegőben jelentősen megnőtt az ózon koncentrációja. Így például Magyarországon a havi középértékek a 19. század végén mindig 20 ppm alatt maradtak, míg száz év múlva, közvetlenül nem szennyezett levegőben, a vegetációs időszakban már 50 ppm körül ingadoztak (Bozó és Weidinger, 1995). Mivel az ózon, erős oxidációs képessége miatt, az élőlényekre veszélyes gáz, felvetődik annak a lehetősége, hogy a megnövekedett ózon mennyisége a növényzetet nemcsak a városokban, hanem nagyobb léptékben is károsan befolyásolja.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave