Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Biológiai nitrogénmegkötés

A nitrogén az élőlények számára nélkülözhetetlen elem. Az iparosítás előtti korszakban a szárazföldi ökológiai rendszerek számára a biológiai megkötés volt a legfontosabb nitrogénforrás. Bár az elemi nitrogén (N2) a légkör fő összetevője, ezt az élő szervezetek nem tudják közvetlenül felhasználni. A nitrogénmegkötés kémiai reakciója, N2 + 3 H2 → 2 NH3, érvényes mind a kémiai (Haber–Bosch), mind a biológiai megkötésre. Az elemi nitrogén kétatomos molekulája hármas kötésének felszakítása sok energiát igényel. A megkötést végző élő szervezetek ezt az energiát szénhidrátok oxidációjából nyerik. A biológiai megkötést leginkább a hüvelyes kultúrnövények (pl. bab, borsó, csicseriborsó, here, lencse, mogyoró, szójabab) gyökerein szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok végzik.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave