Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


A bioszférából származó légköri kénvegyületek nyelői

SO2: A karbonil-szulfidot kivéve a redukált kénvegyületek gyorsan kén-dioxiddá oxidálódnak, mely a csapadékvízzel kimosódik vagy a szárazföldi ökoszisztémáknál a 4.2. alfejezetben részletezett száraz ülepedéssel a felszíneken elnyelődik. Azonban SO2 esetén a fluxus egyirányú, azaz csak ülepedés történik. Óceánoknál az ülepedés hasonló azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a felszíni ellenállás (rc) csak a légkör–víz között fennálló egyensúlyoktól függ, azaz a kén-dioxid elnyelését megszabó Henry-állandótól, illetve a kén-dioxid hidrolízisének egyensúlyi állandójától. Vízfelszín–légkör közti kicserélődés esetén a 4.2. alfejezetben leírt aerodinamikai, határréteg- és felszín-ellenállások – lévén a víz is fluid közeg – ugyanúgy működnek a vízben, a légköri ellenállások tükörképeként.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave