Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Édesvízi és óceáni ökológiai rendszerek

Az édesvízi élőlények (mikrobák, algák, növények) számára a nitrogén alapvető tápanyag a szén, a szilícium és a foszfor mellett. Ugyanakkor, részben a légköri terhelésnek köszönhetően, a tápanyagok feldúsulhatnak, ami az ökológiai rendszerek szerkezetében és működésében változásokat okoz. A légköri ülepedés ugyan az édesvizek nitrogénterhelésének nem a fő forrása, de szerepet játszik benne. Az eutrofizációnak nevezett jelenség során a feldúsult tápanyag – különösen a nitrogén- és foszforvegyületek – az algák és a magasabb rendű növényi formák gyorsuló növekedését okozza, ami nemkívánatos zavart eredményez a vízben élő organizmusok egyensúlyában és a víz minőségében. Ez elsősorban állóvizeknél, tavaknál figyelhető meg. Az eutrofizáció lehet nitrogén- vagy foszforlimitált attól függően, hogy melyik elem mennyisége a meghatározó tényező. Az „optimális” N/P arány 16:1.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave