Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Felhő- és csapadékképződés

Közismert, hogy a felhő- és csapadékképződés egyik alapfeltétele, hogy elegendő vízgőz legyen a légkörben. Elegendő mennyiségről akkor beszélhetünk, amikor a vízgőz koncentrációja eléri a telítési gőznyomás értékét (mint tudjuk, ennek konkrét értéke függ a hőmérséklettől). Az azonban talán kevésbé közismert, hogy a mi körülményeink (Földünk légkörét értve ez alatt) között ez a feltétel korántsem elégséges. Elvileg a vízcseppek tisztán a vízmolekulák nukleációjával is keletkezhetnének, de ehhez igen nagy vízgőz-koncentrációra, a telítési gőznyomás többszörösére lenne szükség. Emiatt a természetben sokkal hatékonyabb módon játszódik le a cseppképződés, mivel a vízmolekulák könnyebben tudnak kondenzálódni egy-egy rendelkezésre álló felületen (ún. heterogén kondenzációval). A levegőben ezt a kondenzációs felületet biztosítják az aeroszol-részecskék, ily módon a részecskék jelenléte is alapfeltétele a vízcseppek képződésének (lásd még 6.2. alfejezet).

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave