Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Száraz és nedves ülepedés

Az aeroszol-részecskék légköri körforgalma a levegőből történő száraz és nedves ülepedéssel zárul, amelyben kémiai összetételük és méretük is jelentőséggel bír. A részecskék az ülepedés és a forrásuk, levegőben történő keletkezésük helyszíne között nagy távolságot is megtehetnek. E transzportnak a hossza függ a részecskék méretétől és egyéb légköri tényezőktől (5.2. alfejezet). Általános értelemben a nyomanyagok, így az aeroszol-részecskék ülepedése a határoló felszínekre (talajfelszín, szárazföldi és óceáni vízfelszín, bioszféra, épített környezet stb.) irányuló anyagáramot jelent (4.2. alfejezet). Az időegység alatt felületegységre jutó anyagmennyiség (pl. g·m–2·nap–1) függ az ülepedésben érintett felszíntől is. A bioszféra, a talaj, a felszíni vizek élővilága szempontjából jelenthet tápanyag-utánpótlást, de lehetnek kedvezőtlen következményei is, például a felhalmozódó nyomelemek hatásai, a felszín visszaverő képességének megváltozása stb. Mint a 4. fejezetben kifejtettük, nyomgázok esetén a száraz ülepedést a levegőben végbemenő turbulens diffúzió irányítja. Aeroszol esetén ehhez a részecskéknek a nehézségi erőtérben végbemenő ülepedése, a szedimentáció is hozzájárul.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave