Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


A Föld az élet megjelenése előtt

Ha rácsodálkozunk a Földről készített színes műholdképekre, kevesen gondolunk arra, hogy bolygónk nem midig volt ilyen. Jelenlegi arculata hosszú idő alatt alakult ki, a Földnek története van. Nem mindig borították kéklő óceánok, zöldellő erdők és mezők, helyenként sárga sivatagok. Nem mindig pezsgett minden zugában az élet. Nem mindig népesítették be élőlények az óceánokat és a szárazföldeket. Különösen megdöbbennénk, ha láthatnánk a Földet 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után, amikor fortyogó, forró lávagömb volt, amelyet állandóan különböző méretű, alakú és összetételű kődarabok bombáztak, hatalmas tűztölcséreket keltve. Ezt a forró gömböt olyan gázburok, légkör övezte, amelyet, ha belélegeznénk, azonnal elpusztulnánk. A Föld maga volt a pokol. Ilyen bolygón természetesen életnek még a csírája sem létezett. Mégis magában hordozta ennek lehetőségét, hiszen mintegy 3,8 milliárd éve az óceánokban megjelentek az első egyszerű élő szervezetek. Ebben az időben a bolygó felszínének nagy részét már víz borította, amelyet itt-ott kopár szárazföldek tarkítottak. Az élet létrejötte elindította a bolygót azon az úton, amely a jelenlegi élettel teli környezethez vezetett.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave