Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Záró megjegyzések

Így a felvetett kérdésre, hogy vajon a légkör része-e a bioszférának, nem lehet egyértelmű választ adni. Toby (2013) szerint a Föld nem úgy működik, mint ahogy a Gaia-hipotézis elképzeli. Free és Barton (2007) úgy véli, hogy a bioszféra evolúciójának és jelenlegi ökológiai állapotának leírásához nincs szükség erre az elméletre. A genetikusok részéről különösen sok kritika éri Lovelock valóban túlzónak tűnő nézetét, amely szerint azok az élő szervezetek, amelyek saját túlélésük érdekében javítják a környezetet, előnyt élveznek az evolúció során. Mások viszont, így W. D. Hamilton, az evolúciós biológia neves szakértője a Gaia-hipotézist kopernikuszi jelentőségű elméletnek nevezik, amely Newtonjára vár, hogy az elképzelést megmagyarázza (Lovelock, 2009). Abban viszont mindenki egyetért, hogy Lovelock nem szokványos javaslata számos, különböző területen dolgozó kutatót gondolkodásra késztetett, mintegy megtermékenyítette a tudományos gondolkodást. Másrészt Lovelock népszerű könyveivel elmélkedésre ösztönzött mindenkit, akit érdekel különleges bolygónk és a rajta lévő élet működése. Végül, a sorok írója szerint, kétségtelenül szép, tetszetős elgondolás, még akkor is, ha csak metaforának tekintjük.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave