Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Szárazföldi élet; út a jelen felé

A szárazföldek és az óceánok, pontosabban az őket hordozó hatalmas litoszféralemezek a Földön állandó mozgásban vannak, mivel csúsznak a mintegy 100 km mélységben lévő, részben olvadt képlékeny asztenoszférán. Ennek következtében a szárazföldek hol összeállnak, hol feldarabolódnak. A lemezeket az óceáni hátságoknál feltörő forró anyag mozgatja. Ez a lemeztektonikai folyamat bolygónk arculatát alapvetően megszabja. Két lemez ütközésekor az egyik lemez alácsúszik a másiknak, ami földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Ha két szárazföldi lemez ütközik, akkor olyan hatalmas hegységek gyűrődnek fel, mint a Himalája és az Alpok. A lemeztektonikai mozgások azonban az élővilágra is hatással vannak. Egyrészt befolyásolják az éghajlatot. Nem mindegy ugyanis, hogy a kontinens milyen földrajzi szélességen fekszik. Másrészt egyetlen hatalmas szárazföld mindig hűvösebb éghajlatot jelent, mivel kevesebb részén érvényesül az óceán mérséklő hatása. Végül a szárazföldek egyesülése vagy szétszakadása az élővilág fejlődésére, pontosabban biodiverzitására is hatást gyakorol. Mintegy 550, illetve 250 millió évvel ezelőtt a Földön egyetlen szárazföld létezett, a Pangea I, illetve Pangea II. A köztük lévő időszakban, 400–450 millió évvel ezelőttre a Pangea I szétszakadozott, így viszonylag meleg éghajlat uralkodott. Ez minden bizonnyal kedvezett a bioszféra szárazföldi meghonosodásának.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave