Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


A jelen Föld; anyagáramlás a földi tartományok között

A Föld története során kialakult a kozmikus eredetű elemeknek az a megoszlása, amely a különböző tartományokat, szférákat (légkör, vízburok, földkéreg, bioszféra) jelenleg jellemzi. Az 1.2. táblázat a bioszféra és a földkéreg (a Föld légkörrel és bioszférával érintkező külső szilád rétege) legfontosabb elemeinek koncentrációját adja meg, míg az 1.3. táblázat néhány fontos légköri gáz relatív mennyiségét tartalmazza. Mint látható, a földi környezetben az oxigén a leggyakoribb elem. A kéregben elsősorban szilíciummal és alumíniummal alkot vegyületet, míg az élő szervezetekben jelentős mértékben vízhez kapcsolódik. A légkörben azonban szabad állapotban fordul elő, amely meghatározó a kémiai/biokémiai folyamatok szabályozása szempontjából. A nitrogén már a Föld történetének kezdetén a légkörbe került. A Föld nitrogénkészletének többsége a levegőben található. Az eredetileg vulkáni eredetű nitrogént az élővilág lassú ütemben felhasználja. Lassú ciklusa, igen hosszú légköri tartózkodási ideje a bioszférának köszönhető. Végül az élőlények vázát alkotó szén, amely szén-dioxidként valamikor nagy koncentrációban fordult elő a légkörben, szerves vegyületek formájában a bioszférába, illetve karbonátokat alkotva az üledékes kőzetekbe került.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave