Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


Az állami tulajdonú cégek szabályozó szerepe

Ahogy Christiansen (2013) hangsúlyozza egy érdekes elemzésében, Magyarországon az állami tulajdonlás tulajdonképpen a túlszabályozás alternatíváját jelenti, és néhány szektorban csak így valósul meg elegendő befektetés. Ez alapvetően különbözik a fejlettebb országokban (Izrael, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia – Christiansen tanulmánya még ezeket vizsgálja), de hasonló lehet más visegrádi országokban. A szerző azt is megfigyelte, hogy a magyar állami tulajdonú cégeket az állam (minisztériumok) közvetlenül ellenőrzi (más fejlett OECD-országoktól eltérően), és speciális célokat tűz ki számukra, sok esetben nem profitcélokat. Ez mutatja a magyar SOE-k hibrid jellegét, melyek így profitorientált és nonprofit szervezetként is működnek. A profitorientált szervezetektől elvárt, hogy jól teljesítsenek a velük összehasonlítható magáncégekhez képest, míg a nonprofit cégek kiegészíthetik piaci jövedelmüket számos forrással, beleértve a szubvenciókat. „Magyarország nagyon átlátható, transzparens a közhasznú cégek nem kereskedelmi céljait illetően, de kevésbé az a profitorientált állami tulajdonú cégek esetében, melyek nonprofit tevékenységet is végeznek” (Christiansen, 2013: 15). Gyanítható, hogy ez a megnövekedett állami szerepvállalás fellelhető, és valószínűleg erősödött a válság után a másik három visegrádi országban is, ez pedig elvezet minket a kormányok következő „szerepéhez”: a szabályozó szerephez.

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave