Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


Az FDI mint a posztszocialista átalakulás katalizátora és negatív hatásai

A mainstream elméletek szerint a külföldi vállalatok pozitívan befolyásolhatják a fogadó országok gazdasági teljesítményét (Blomström–Kokko, 1997). Az FDI-t befektető multinacionális vállalatokra egyoldalúan úgy tekintettek a térségben, mint a piacgazdasági átmenet, gazdasági növekedés és a beruházások potenciális katalizátoraira, amelyek növelik a termelékenységet és a versenyképességet a technológia és a menedzseri tudás átadása révén (Lankes–Venables, 1996; Blomström–Kokko, 1997). Ezek a pozitív hatások azonban nem automatikusak a térség átalakuló piacgazdaságaiban. A külföldi tulajdonú vállalatok enklávékat képezhetnek a befogadó gazdasági térben, s korlátozottan vagy egyáltalán nem kapcsolódnak a hazai gazdaság szereplőihez (Hardy, 1998; Barta, 2005). Velde (2001) és Rugraff (2010) megállapították, hogy a hazai tulajdonú vállalati szektort megcélzó aktív gazdaságpolitika hiányában, a kelet-közép-európai régióban befektető multinacionális cégek a pozitív interakciók és spillover hatások korlátai miatt nem segítették elő (a kiszorító hatás miatt inkább korlátozták) a hazai vállalkozások versenyképességének erősödését és nemzetközi expanzióját. Lux (2017) felhívja a figyelmet, hogy az FDI-vezérelt modellt nemcsak jelentős vállalatok közötti és térbeli különbségek jellemzik, hanem a negatív mellékhatásokat figyelembe véve a növekedési pálya hosszú távú fenntarthatósága nem biztosított.

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave