Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


Növekedési kilátások

Törökországban 2014 második fele óta az export gyengülése miatt a belső kereslet húzza a gazdasági növekedést. Ez nem feltétlenül kellene, hogy problémát jelentsen, hiszen Törökországnak jelentős a belső piaca. A 80 milliós népesség fiatalabb, mint az európai átlag,1 ugyanakkor a belső piacot is erős verseny jellemzi, ahol sok fogyasztóorientált termelő és szolgáltató van jelen. Az elmúlt évek gazdasági növekedése segítette a középosztály kiszélesedését, a Gini mutató az 1995-ös 0,49-ről 2014-re 0,39-re javult, a minimálbér 2016-os 30%-os emelése pedig további javulást eredményezett (Hagaart–Mercan, 2016: 4), csakúgy, mint a 2016. júniusi puccsot követően bejelentett „hangulatjavító” kormányzati intézkedések, amelyek a belső kereslet növekedését eredményezték 2016 második felében, igaz, éves szinten így is elmaradt a belső kereslet növekedése a 2015-ben mérttől.2 Míg 2017-et ismét dinamikus belsőkereslet-emelkedés jellemezte, 2018 közepétől a török líra árfolyamának zuhanása és a kialakuló gazdasági válság visszavetette a belső keresletet – 2018-ban a háztartási kiadások 9%-kal, a beruházások 13%-kal estek vissza, igaz, amit a kormányzati szektor kiadásainak enyhe növekedése sem tudott ellensúlyozni (ld. 1. táblázat).

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave