Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


Megjegyzések Ricz Judit tanulmányához

Ricz Judit előadása címével feltette a kérdést: Brazília a hierarchikus államvezérelt kapitalizmus csapdájában? – és ezzel mindjárt előre is vetítette alaptételét: a hatalmas dél-amerikai ország az örök ígéret, mely sosem éri el a Stefan Zweig1 által jósolt jövőt, államkapitalista, hierarchikus és felülről, vagy még pontosabban központilag, föderális szintről vezérelt működésmódjával, inkább egyedi, mint tipikus fejlődési modellként, a legutóbbi, már kellő időtávlatból felmérhető, lezárult ciklusban, 2003 és 2012 között is csapdában maradt. Ami nem jelent mást, mint hogy lehetőségeihez és az elvárásokhoz képest alulteljesít, és ebből a pozícióból hosszú távon nem tud kimozdulni: a nyersanyagexporttól való függőség nemhogy csökkent volna, hanem erősödött; a feldolgozóipari termelés visszaesett; az infrastrukturális beruházások alacsony szintje és nem hatékony elosztása a gazdasági növekedés korlátja; a termelékenység növekedési rátája alacsony, és messze elmarad más feltörekvő országok értékeitől; valamint a gyors ütemben növekedő reálminimálbérek rontják a brazil gazdaság nemzetközi versenyképességét; ahogy az oktatási rendszer gyengeségei is, az ország diáksága a PISA-felméréseken rendre gyenge eredményt ér el, Brazíliának nem sikerül kitörnie az alacsony képzettségen és alacsony béreken alapuló termelési rendszer fogságából – állítja Ricz Judit forrásokkal és statisztikákkal kellően alátámasztva. Nagyívű áttekintéséhez a nemzetközi és magyar nyelvű szakirodalom jelentős részét jól ismerve, megfelelően szelektálva használja.

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave