Tartalomjegyzék

• Teóriák stílusai
• Impresszum
• Elöljáróban
• chevron_rightStílusok, teóriák, elefántok • Előszó helyett
  • 1. Egy kétes szerzet
  • 2. A tévesztések helye
  • 3. Stílusrobbanások
  • 4. Lássuk az elefántot!
  • 5. Ganésa
• chevron_rightStílus-e még maga az ember? • A stílusidentifikálás kísérlete és az ECO-elv
  • 1. Style & Self
  • 2. A stílusok ECO-elve
  • 3. Problématörténeti indokok
  • 4. Első stáció: felvetés
  • 5. Második stáció: nehézség
  • 6. Harmadik stáció: kiúttalanság
  • 7. Negyedik stáció: értelmetlenség
  • 8. Van-e ötödik stáció?
  • 9. Koincidenciák
  • 10. Ember a stílusok között
  • 11. A kérdés újrafelvetése
  • 12. A transzmodernitás küszöbén
  • 13. Miért épp a stílusok?
• chevron_rightHasadékvölgy a stílusok között • Tájékozódni köztük: mit is jelent ez?
  • 1. A térképészet nehézségei
  • 2. Történeti muníciók
  • 3. A transzcendentális koordináta
  • 4. Intellektuális stílusok
  • 5. Különös tekintettel
  • 6. Karakterek és mintázatok
  • 7. Az ontikus koordináta
  • 8. Teóriák és hasadékok
  • 9. A modális koordináta
  • 10. Definitív bejegyzés a hajónaplóba
• chevron_rightQuadrivium • Négyszínsejtés a mintázatstílusokról
  • 1. Kérdés az Olvasónál
  • chevron_rightI. Szóródási rendszerek
    • 2. Az intelligenciastílusokról
    • 3. Integratív kísérletek
    • 4. Stílusok négycsúcs-piramisa
    • 5. Tetratípus-előtér: a temperamentumok
    • 6. Mintázatstílusok a humán tudományokban
    • 7. A White-stíluskomplexum színrebontása
    • 8. Hányféle matematikus van?
    • 9. Két matematikai stílustan
    • 10. Metodológiai stílusok
    • 11. Következtetési stílusok
    • 12. Átvezetés a tudományos stílusokhoz
    • 13. Egybehangzó redukciók
    • 14. Egy fejjel vagy többel?
    • 15. Négyességek a filozófiában
  • chevron_rightII. Négyszínsejtés
    • 16. Stílusok tablója
    • 17. Néhány ellenpróba
    • 18. Az intelligenciák tere
    • 19. Egy „figyelmes gyakornok” eljárása
    • 20. A gondolkodás hullámtörői
• chevron_rightA metastílusok filozófiája • Topológiai vizsgálódás az ellenpólusok színterén
  • chevron_rightI. Előzmények
    • 1. Elemtani bevezető
    • 2. A közép felé vagy onnan el?
    • 3. Metakogníciók és metastílusok
    • 4. Kvartett oppozíciós motívumokra
  • chevron_rightII. Kontroverziák
    • 5. Időléptékek, tértávlatok
    • 6. Nyugvások, egyensúlyok
    • 7. Racionalitások, létmódok
    • 8. Tudatformák, gondolatstílusok
  • chevron_rightIII. Kétszögek
    • 9. Egyik és Másik a filozófiában
    • 10. Detekció és kogníció
    • 11. Mire hallgat egy szonár?
    • 12. Hiánypótlás egy játéktérhez
    • 13. Tranzitból dzsungelbe és vissza
  • chevron_rightIV. Dinamikák
    • 14. Széltében is, nem csak hosszában
    • 15. A lehetőség diagnosztikája
    • 16. Labilis viszonyok dicsérete
    • 17. Refloating és metastabilitás
  • chevron_rightV. Összegzések
    • 18. Egy vak bogár mozgástere
    • 19. A modális palást
    • 20. „Küzdelem a szintézisért”
    • 21. Összkép három kiadásban
    • 22. Hajnali beszélgetés
• chevron_rightVannak-e intelligenciastílusai a mesterséges intelligenciának? • Mit tanuljon ez a gyerek?
  • 1. Intelligenciák egymás közt
  • 2. Az intellektuális stílusok rövid története
  • 3. Szembesítés a karakterstílusok tükrében
  • 4. Szembesítés a mintázatstílusok tükrében
  • 5. Szembesítés az ellenpontstílusok tükrében
• chevron_rightAz igazság stílusai • Három filozófiai epizód szavaink „csodálatos életéből”
  • 1. Igaznak-tartási alapműveletek
  • 2. Az IGAZSÁG-komplexum
  • 3. Nyelvi hűség
  • 4. Jó társaság, kis hibával
  • 5. Felfogásfolyamatok játékterén
  • 6. A BIZONYSÁG-komplexum
  • 7. A VALÓSÁG-komplexum
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 651 1

A múlt század radikálisan kibővítette a stílusok ősi fogalmát. A 20. század elején a stílus az addigi artisztikum- és retorika-központúságon túl már eszmei (ideológiai) vonásokat is magára vett. Később megjelentek, a század derekától pedig megszaporodtak az intellektuális stílusok mind a humán- és a természettudományokban, mind a filozófiában. Az ezredfordulóhoz közeledve pedig feltűntek az úgynevezett metastílusok is. A stílus fogalma ma már „rendszerek látens játékterét jelöli” – az esztétikáét és az ontológiáét, az ismeretelméletét és az egzisztenciafilozófiáét, mindezt „radikális pluralitással” (James, Rorty), olykor kétértelműen. Hiszen ha az ősi íróvessző, a stylus képét, amelynek éles hegye karcolt, spatulavége viszont törölt, metaforikusan visszafordítjuk a stílus fogalom mai használatára, mindkettőről elmondható a különös kétértelműség: eleje létezés, vége jelentés, eleje érzék, vége értelem, eleje egyedi, vége általános, eleje sajátos, vége különös, eleje jelenbeli, vége történeti. Ma a stílusok fogalmi határai, „eleje és vége” közt nincs biztos fogás, megragadható közvetítés. Nyilvánvaló, hogy átgondolásukhoz új elméleti keret szükséges. Erre a könyv a karakterstílusok, mintázatstílusok és ellenpontstílusok (metastílusok) fogalmának bevezetésével tesz javaslatot. Azt mutatja be, hogy rendszerük játéktere együtt fejez ki jelleget, készletet és választást immár a teóriák világában is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hevizi-teoriak-stilusai//