Kamarás István

Vallásszociológiai keresztmetszetek


Az újpogány alternatíva

A rendszerint egymáshoz tartozó „pogány az, aki hamis isteneket imád” és a „minden isten hamis, aki nem a mienk” kijelentések szerint hozzánk, vallásos és nem vallásos igazakhoz képest tulajdonképpen mindenki pogány. Ha pedig a mérce az istenhit, akkor csak azok nem pogányok, akik istentelenek, bizonytalan agnosztikusok, kétkedő szkeptikusok vagy határozottan ateisták. Ha mi, hívők befelé fordulunk, arra a következtetésre juthatunk, hogy bizonyos értelemben mindenki pogány, hiszen legbelül mindannyiunkban van valami pogányság. Kontingenciánk miatt mindannyian hajlamosak vagyunk nemcsak a hitre, hanem a pogányságra, vagyis a jól megragadható látszatértékekbe való kapaszkodásra is. A „senki sem pogány” és a „mindenki pogány” mellett kínálkozik még két „egyszerű” megoldás is. A harmadik szerint „pogány az, aki annak vallja magát”, a negyedik szerint pedig „eldönthetetlen, ki a pogány” (pontosabban: ki dönthetné el és milyen alapon, hogy a másik ember istenhite téves?).

Vallásszociológiai keresztmetszetek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 708 2

A kötet első fejezetei közelmúltbéli események vallásszociológiai reflexiói, köztük a beszélő nevű Kolhoz Dei. A második témája a vallás-és felekezetközi viszonyok, valamint a párbeszéd és megbékélés lehetőségei. A harmadikban az új vallási jelenségek, valamint a vallásosság szociálpszichológiai dimenziói kerülnek bemutatásra a krisnásoktól az újpogányságig. A negyedikben a „keresztény társadalom” utáni paradigmaváltás lehetőségei szerepelnek, a magyarok Istenétől a ferencpápista reformig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vallasszociologiai-keresztmetszetek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave