Kamarás István

Vallásszociológiai keresztmetszetek


Szent egyetemesség és szakralizált világiasság

A dimenziók lényegi különbözőségét hangoztató elképzelés egyik alváltozatában a szent egyetemességet a profán eltorzult változatával állítják szembe. Ez esetben a szent egyetemességgel mint tökéletességgel egy hamis istenkép jegyében szakralizált világiasság áll szemben. („A »magyarok istene« kifejezés az etnikai valóságot a vallási elé helyezi, és egy nemzeti csoport nem egyetemes, hanem specifikus istenképére helyezi a hangsúlyt, így érzések szintjén visszavezet bennünket a pogányság patriarchális, törzsi, nemzetségi isteneihez” − katolikus történész; „A magyar nemzethez való tartozásunk gyökerei eléggé rossz beidegződéseken nyugszanak: a társadalom alsó rétegeinek, a kisebbségeknek a kirekesztésén, mely nem sok minden közös elemet tud felmutatni a kereszténységgel” − katolikus fizikus; „Rossz hagyományt követve a mostani hatalom is nyíltan kezdett a saját retorikájában biblikus és keresztény jelképeket, utalásokat használni, sőt gesztusokat tenni, azt a látszatot keltve, hogy teljes mellszélességgel támogatja a keresztény egyházakat. Ennek legszomorúbb, egyben legkomikusabb jele a Szabadság téri emlékmű. Ez bálványimádás” − katolikus tanárnő.)

Vallásszociológiai keresztmetszetek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 708 2

A kötet első fejezetei közelmúltbéli események vallásszociológiai reflexiói, köztük a beszélő nevű Kolhoz Dei. A második témája a vallás-és felekezetközi viszonyok, valamint a párbeszéd és megbékélés lehetőségei. A harmadikban az új vallási jelenségek, valamint a vallásosság szociálpszichológiai dimenziói kerülnek bemutatásra a krisnásoktól az újpogányságig. A negyedikben a „keresztény társadalom” utáni paradigmaváltás lehetőségei szerepelnek, a magyarok Istenétől a ferencpápista reformig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vallasszociologiai-keresztmetszetek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave