Kamarás István

Vallásszociológiai keresztmetszetek


Mi következhet a „keresztény társadalom” után?

Az ezután következő paradigmaváltó, valóban keresztény egyházban az evangélium nem lehet államtörvény vagy totalitárius ideológia. Így aztán a paradigmaváltó egyház immár semmiképpen sem lehet monarchikus szervezet, hanem az egyetlen Atya gyermekeinek krisztokratikus testvérisége. Ehhez egyházainknak − miképpen Büchele megfogalmazta − reálisan érzékelniük kell a jelenlegi helyzetet, megfelelő utópiahorizonttal kell rendelkezniük, késznek kell lenniük − mellőzve a kisebbik rosszat jelentő és az utópikus ellenmodellek választását − az alkotó etika szellemében való cselekvésre és a kontraszttársadalom szerepére.1 Erre a szerepre a mindenkori politikai hatalommal összefonódó népegyház alkalmatlan. A jövőbeli egyházak a megfelelő helyüket a civil társadalomban, annak animátoraként kell megtalálják, ugyanis lejárt a mindenható állam és a struktúrakonzerváló egyház kora, vagyis a hívő közösségeknek egyre inkább az önkéntes szervezetek és a bázisközösségek formáját kellene felvenniük. Egyházainknak (minél nagyobbak, annál inkább) a pártállam fogsága után ki kellene szabadulniuk − Lengyel László megfogalmazásával élve − a rendszerváltó államok fogságából is.

Vallásszociológiai keresztmetszetek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 708 2

A kötet első fejezetei közelmúltbéli események vallásszociológiai reflexiói, köztük a beszélő nevű Kolhoz Dei. A második témája a vallás-és felekezetközi viszonyok, valamint a párbeszéd és megbékélés lehetőségei. A harmadikban az új vallási jelenségek, valamint a vallásosság szociálpszichológiai dimenziói kerülnek bemutatásra a krisnásoktól az újpogányságig. A negyedikben a „keresztény társadalom” utáni paradigmaváltás lehetőségei szerepelnek, a magyarok Istenétől a ferencpápista reformig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vallasszociologiai-keresztmetszetek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave