MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Vallásszociológiai keresztmetszetek
Célok és kérdések
A vallásosság jellege, a habitus (értékrend, szokások) és a művészethez való viszony kutatásának keretében − melyet tíz vallás és felekezet (katolikusok, reformátusok, evangélikusok, baptisták, pünkösdiek, adventisták, Jehova-tanúk, buddhisták és kétféle Krisna-hívő csoport) húsz−harmincöt éves, felsőfokú végzettségű vagy felsőfokon tanuló, vallásukat rendszeresen gyakorló hívei körében folytattam − módomban állt két Krisna-hívő csoport, a fővonalat jelentő Prabhupáda-követő ISKCON-tagoknak és a Govinda-követő Magyar Brahmana Misszió híveinek összehasonlítására.
Tartalomjegyzék
- VALLÁSSZOCIOLÓGIAI KERESZTMETSZETEK
- Impresszum
- Visszatekintés
- Vallásközi viszonyok
- A felekezeti identitás vallásszociológus-szemmel
- Adalékok a kiengesztelődés módszertanához
- A zsidó vallás keresztény nézetben
- Kiegyensúlyozódás Bábel és pünkösd jegyében
- Politikavallás a vezérdemokráciában
- Az „orbis christianus” és a „sacrum imperium” vége
- Mi következhet a „keresztény társadalom” után?
- Teendők a kiegyensúlyozott társadalom felépítése érdekében
- Habitusreform
- Biztató jelek
- Hatalmunkkal hatni
- Paradigmaváltás vagy prolongált távolságtartás?
- A kutatásról
- A vallásossággal kapcsolatos alapbeállítódások
- Nem vallásosak a vallásos hívekről
- A kérdezettek vallásosságának alapvető jellemzői
- Mi az, ami közös a sokféle vallásban?
- A radikálisan nyitott keresztény gondolkodás recepciója
- A vallások transzcendensen egységes koncepciójának fogadtatása
- A párbeszéd esélye
- A katolikus hívők és az új vallási jelenségek híveinek egymásról alkotott képe
- Vallások közelségénektávolságának megítélése
- Néhány következtetés
- Politikavallás a vezérdemokráciában
- Vallásosság-keresztmetszetek
- Régi-új pogányok, régi és új istenségek
- A misztikum szerepe az új vallásosságban
- Vallásosság, habitus, életstílus
- Pozíció, életstílus, vallásosság
- A kutatásról
- A vallásosság kognitívemocionális jellege
- Istenkép
- A „szent dolgok” fontossága
- Az ember és a világ megítélése
- Értékrend
- Felelősségek és kötelességek
- A szexualitás és a szerelem megítélése
- A nők vallási-egyházi szerepének megítélése
- Tevékenységszerkezet
- A humor megítélése
- A kultúrával szembeni zártság és nyitottság
- Összegzés
- Pozíció, életstílus, vallásosság
- Krisnás habitusok • Két magyarországi Krisna-hívő csoport vallásossága, életstílusa és ízlése
- Célok és kérdések
- Változatok a vaisnava hagyományra Magyarországon
- Vallásosság – A vallásosság dimenziói és az istenkép
- A „szent dolgok”
- A világ és az ember megítélése
- Értékrend és életstílus − Értékrend
- Szabadidőtöltés
- A humor szerepe az életükben
- Ami szerintük nem való vallásos embernek
- Művészet – A művészettel kapcsolatos beállítódás
- Összegezés
- Célok és kérdések
- Krisnás és regnumi alternatívák a családi életre és az oktatásra
- Vallásosság és előítéletesség
- Régi-új pogányok, régi és új istenségek
- Keresztény paradigmaváltás
- Isten népe és a magyarok istene
- Egymással szemben, egymás mellett, egymásban
- Az újpogány alternatíva
- Empirikus kutatások – Beállítódástípusok a vallásos hit és különböző értékszférák kapcsolatának megítélésében
- Katolikus lelkiségi mozgalmak nemzettudata
- Vallás és nemzeti identitástudat a Kárpát-medencében
- Megoldáskísérlet (Lényegileg különböző dimenziók)
- Szent egyetemesség és szakralizált világiasság
- Egymást átszövő dimenziók
- Nincsen általános, csak sajátos kereszténység
- A szeretet egyetemessége és a nemzetek közötti falak
- Ökológiai megfontolások
- Egymással szemben, egymás mellett, egymásban
- Ferenc pápa és az egyházi reformok esélye hazánkban
- Az egyházhajó révkalauzai
- Az intézmény és karizma egyházszociológiai továbbgondolása
- Isten népe és a magyarok istene
- Hivatkozott művek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 708 2
A kötet első fejezetei közelmúltbéli események vallásszociológiai reflexiói, köztük a beszélő nevű Kolhoz Dei. A második témája a vallás-és felekezetközi viszonyok, valamint a párbeszéd és megbékélés lehetőségei. A harmadikban az új vallási jelenségek, valamint a vallásosság szociálpszichológiai dimenziói kerülnek bemutatásra a krisnásoktól az újpogányságig. A negyedikben a „keresztény társadalom” utáni paradigmaváltás lehetőségei szerepelnek, a magyarok Istenétől a ferencpápista reformig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/vallasszociologiai-keresztmetszetek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
