Szécsényi András, Zsidi Vilmos (szerk.)

A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig


Előzmények

A szakkollégium a hazai tehetséggondozás és elitképzés egyik fontos eleme, sajátos jogintézmény a magyar felsőoktatási rendszerben. A szakkollégiumok saját alapító okirattal rendelkező, hallgatók vagy oktatók által kezdeményezett önálló intézmények, amelyek működését azonban az egyetem tanácsa (szenátusa) hagyja jóvá.1 Önállóságuk egyik jele, hogy az egyetemmel szorosabb-lazább, mindenkor változó viszonyrendszert alakítottak ki, illetve adott esetben nyitottak más felsőoktatási intézmények felé is. A szakkollégiumok saját identitással, arculattal és szabályzatokkal rendelkeznek; létrehozásukat és alapszabályaikat azonban a mindenkori Egyetemi Tanács/Szenátus hagyja jóvá, ami jelzi autonómiájuk korlátait, egyszersmind az anyaegyetemhez való tartozásukat is.2 Az utóbbi évtizedben a szakkollégiumok az egyetemtől független, önálló identitást építettek ki – ezt fejezi ki az is, hogy megnevezésükben immár nem használják az egyetem nevét. Mindannyian más, sajátos profillal rendelkeznek, amelyek – szemben más egyetemek szakkollégiumaival – nem kifejezetten tudományos célokat szolgálnak: jelentős részben az üzleti, közösségi, szakpolitikai gyakorlati és elméleti tudás elmélyítését szolgálják. Közösségeik rendszerint a tagok együttlakásán alapulnak, és igyekeznek megteremteni (nemzetközi viszonylatban is) a magas szakmai színvonal eléréséhez szükséges környezetet. Emellett – különféle hangsúlyok és tudományterületek szerint – identitásukban minden esetben fontos elemként jelentkezik az érzékeny és jól informált értelmiségiek képzése, a tehetséggondozás, az egyéni önkiteljesedés elősegítése és a társadalmi szolidaritásra nevelés egyaránt.3 A hasonlóságok mellett markáns különbségeket is találunk. Az egészséges rivalizálás mellett talán ez az oka annak, hogy fennállásuk során soha nem alakult ki köztük tartós együttműködés. Utóbbi megállapítás alól kivételt képez alkalmankénti közös szerepvállalásuk a NYATA-n 1985 óta – változó intenzitás és érdeklődés mellett. 1991 őszén közös, igaz, hamvába hullt érdekvédelmi Chartát is megfogalmaztak.4

A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 674 0

A „Közgáz” történetéről jelen kötet az első összefoglaló tudományos munka. További újdonsága, hogy első ízben kezeli egységben a Budapesti Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar (1920-1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara (1934-1948), a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (1948-1953), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1990), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (1990-2000) a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (2000-2003) és a BCE (2003-) történetét. A kötet célja, hogy átfogó módon láttassa a 100 éves múlt egyetemtörténetét, függetlenül a politikai-gazdasági rendszerek változásaitól.

A többnyire történeti alapkutatásokra építő könyv lábjegyzetekkel, forrás- és bibliográfiával, fényképválogatással, szervezeti ábrákkal, névmutatóval, archontológiával segíti olvasóit. A meglehetősen heterogén forrásadottságok befolyással vannak a kötet felépítésére és módszertanára egyaránt. A fejezetek többsége jórészt levéltári forrásokra építő szervezettörténeti jellegű, ám bizonyos esetekben lehetőség nyílik narratív források használatára és társadalomtörténeti fókusz megjelenítésére is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsidi-szecsenyi-a-budapesti-corvinus-egyetem-es-elodintezmenyei-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave