Kulcsár Szabó Ernő

Esterházy Péter


Szövegköziség, megszakítottság és a jelentés megszilárdíthatatlansága

Ha jól megfigyeljük, az interpenetráció jelensége természetesen nem korlátozódik a szóválasztások megidézte magas és populáris regiszterek, a szociolektusokra jellemző szintaxis vagy a mondat szintje fölötti beszédcselekvések összjátékára. A Termelési-regény jelentésképző elvei ugyanis nem csak a nyelvek sokféleségét állítják szembe az egységes nyelv gondolatával. Következményes hasonlósággal foglal állást tér és idő dolgában is: a két történet egymást kölcsönösen tükröző nyelvtana a tér és az idő egyidejű sokféleségét mint a világok relatív sokféleségét exemplifikálja. Következményes ez a hasonlóság, mert az elbeszélés alapképletében a világszerűség minden lényeges paramétere a nyelviség tapasztalatalkotó (tehát „valóságteremtő”) elsőbbségéből vezethető le. A kiegyezés utáni korszakból a második történet (jelöletlenül) olyan Mikszáth-szöveget idéz, amelyik az idő értelmezhetőségének sokféleségéből származtatja a mentalitáskritikai irónia esztétikai hatását.

Esterházy Péter

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 713 6

Kulcsár Szabó Ernő elsőként 1996-ban megjelent monográfiája az 1976-os Fancsikó és Pintától az 1995-ben debütált Egy nőig bezárólag értelmezi Esterházy Péter műveit. Az irodalmár a kisepikai elbeszélés megalapozását, az önmeghatározások fontosságát – melyeket a helyzetfelismerés allegoréziseinek tart –, az interpretáció és az intertextualitás jelenségeit, a kanonizáltság poetológiáját, valamint a nyelvi „fellépés” retorikáját vizsgálja a művekben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kulcsar-szabo-esterhazy-peter//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave