Kulcsár Szabó Ernő

Esterházy Péter


A nyelviség mint az emlékezet látószöge

Utaltunk már rá, hogy a regény „története” szüzsészerűen nem formalizálható, noha a kamaszkor utolsó nyarának történéseit pontosan kijelölt keretek fogják közre. „A nyár Csáth nadrágajándékozásával kezdődik, s a nyár – és a regény – végét e nadrág állapotában végbement változás jelzi. E két szerkezeti elem, tartópillér metaforikusan leképezi a tartalmi folyamatokat: ugyanazt az elmúlást, széthullást jelképezvén, ami a kis közösség életében végbement.”1 A műnek ezért voltaképpen nincsen is afféle fogalmi nyelvre átfordítható, szorosabban körülhatárolható „meséje”. A kamaszévekről, az ifjúságról, „a forró, közös múltról” szól ugyan, ám ha ezt tekintjük az igazi témának, túlságosan elsietett azonosítást, vagyis allegoretikus értelmezést hajtunk végre. Az első olvasás tapasztalata alapján a Függőt ugyanis könnyen besorolhatjuk a gyermekkori édent idéző művek körébe. A második, tehát az értelmező olvasás során viszont olyan új összefüggések tárulnak fel előttünk, amelyekből összetettebb jelentésalkotásra következtethetünk.

Esterházy Péter

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 713 6

Kulcsár Szabó Ernő elsőként 1996-ban megjelent monográfiája az 1976-os Fancsikó és Pintától az 1995-ben debütált Egy nőig bezárólag értelmezi Esterházy Péter műveit. Az irodalmár a kisepikai elbeszélés megalapozását, az önmeghatározások fontosságát – melyeket a helyzetfelismerés allegoréziseinek tart –, az interpretáció és az intertextualitás jelenségeit, a kanonizáltság poetológiáját, valamint a nyelvi „fellépés” retorikáját vizsgálja a művekben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kulcsar-szabo-esterhazy-peter//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave