Jáki Erika (szerk.)

Kockázati tőke


A JEREMIE kockázati tőkeprogram háttere

A kockázati tőkefinanszírozás intézménye közvetlenül a rendszerváltozást követően jelent meg Magyarországon, de nem vált a hazai vállalkozásfinanszírozási gyakorlat szerves részévé. A hazai piac fejlődési pályáját részletesen megismerhetjük Karsai Judit munkásságán keresztül.1 A hazai kockázati tőke történetében nem példa nélküli az állami szerepvállalás. Bár bizonyos formában a rendszerváltozást követően szinte folyamatosan jelen volt Magyarországon az állam mint aktív befektető, ugyanakkor a szerepvállalás mértéke igencsak ingadozónak bizonyult a gazdaságpolitikai célok és a politikai váltógazdaság ciklikusságának függvényében (Karsai, 2006). A 2010-es évet követően megnyílt az uniós források kockázatitőke-célú felhasználásának lehetősége. A források felhasználásának szabályozásából következően hibrid alapokat alakítottak ki, ezzel a hazai kockázatitőke-piacon az aktív szerepvállalás terén jelentkező felfogás jelentősen átalakult. A 2010-es évet követően a hazai állami hátterű kockázatitőke-befektetések meghatározóan a JEREMIE-program hibrid alapjaihoz, illetve az SZTA tisztán állami hátterű alapjához kapcsolódtak. Bár a vizsgált időszakban az MFB-csoporthoz tartozó, korábban indított egyes állami hátterű alapok jelen voltak, ugyanakkor érdemi befektetési tevékenységet nem folytattak (Karsai, 2017a; NGM, 2015). Az évezred második évtizede viszont egyértelműen az állami források dominanciáját hozta el a JEREMIE-program megjelenésének és a további állami alapok megjelenésének eredményeként.

Kockázati tőke

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 718 1

A Kockázati tőke című könyv az elméleti és a gyakorlati tudásokat ötvözve nyújt átfogó ismeretet a kockázati tőkések, a vállalkozók, a pénzügyi szektor egyéb területein dolgozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő közönség számára.

Elméleti és gyakorlati szakértők mutatják be a kockázati tőkefinanszírozás legfontosabb területeit. A könyv szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet (korábbi nevén MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet) munkatársai. Több szerző amellett, hogy az akadémiai pályán kutatóként és oktatóként dolgozik, a tőkefinanszírozás gyakorlatában is jelen van.

A könyv tizenkét fejezete bemutatja a kockázati tőkefinanszírozás gazdaságpolitikai jelentőségét, illetve hogy milyen folyamatokon keresztül, milyen elvárások kielégítése révén lehet kockázati tőkéhez jutni. A kötet részletesen tárgyalja, hogy a tőkebefektetést követően milyen jogokkal és kötelezettségekkel, illetve milyen érdekkonfliktusokkal jár együtt az egy vagy több kockázati tőkebefektetővel való együttélés. Továbbá a befektető és az alapító közötti lehetséges érdekkonfliktusokat – a tőkealapkezelő alapításának és a tőkealap létrehozásának folyamatát – is bemutatja a könyv. A kockázatitőke-piacokon általában jelentős az állami beavatkozás, aminek lehetséges hatásait szisztematikus nemzetköziirodalom-feldolgozás szemlélteti. Végül a magyarországi kockázatitőke-piacon a JEREMIE kockázati tőkeprogram keretein belül megvalósult befektetések empirikus vizsgálatának eredményei kerülnek bemutatásra.

„A hiánypótló magyar nyelvű könyv átfogó bepillantást enged a kockázati tőkefinanszírozás elméleti és gyakorlati kérdéseibe, egyfajta összefoglaló almanach szerepet tölt be mindenki számára, aki akár tudományos, akár gyakorlati, üzleti szempontból a kockázati tőkebefektetések világában részt kíván venni.” (Csubák Tibor Krisztián egyetemi docens)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jaki-kockazati-toke//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave