Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Marton Géza főbb munkái

A furtum mint delictum privatum. Római jogi tanulmány. Debrecen, 1911.; A nemzetközi jog jogágiságának kérdéséhez. Budapest, 1916.; A római magánjog elemeinek tankönyve: Institúciók. Debrecen, 1922. (első kiadás). Ez a tankönyv Debrecenben hat kiadásban jelent meg (1922, 1925, 1928, 1937, 1943 és 1947). Budapesten ez a munka négy kiadást ért meg (1957, 1958, 1960 és 1963). Felelősség custodiáért. Budapest, 1928.; Verschuldensprinzip ‒ Verursachungsprinzip. München–Berlin–Leipzig, 1926.; Bonus paterfamilias. Kecskemét, 1931.; Veszélyes üzem. Polgári Jog. 1931. 147–161. és 242–255.; Az objektív felelősség elve a magánjogi törvénykönyv javaslatában. In: Magyar jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok. 1933. 53–84.; Büntetés és kártérítés. In: Büntetőjogi tanulmányok Angyal Pál születése és jogtanári működése 35-ik évfordulójának emlékére. Budapest, 1933. Objektív felelősség és jogbiztonság. Jogállam 1933, 270–278.; Obligations de résultat et obligations de moyen. Revue trimestrielle de droit civil 1933. 499–543.; Les fondements de la responsabilité civile. Paris, 1938.; Kártérítés. In: Magyar magánjog III. (Szerk. Szladits, K.). Budapest, 1941. 358–399. Kártérítési kötelmek jogellenes magatartásból. In: Magyar magánjog IV. (szerk. Szladits, K.). Budapest, 1942. 781–942.; A klasszikus római felelősségi rendszer „elszubjektivizálódása”. In: Emlékkönyv Szentpéteri Kun Béla hetvenedik születésnapjára. Debrecen 1946. 330–345.; Un essai de reconstruction du développement probable du système classique romain de responsabilité civile. Revue Internationale des Droits de l’Antiquité 3 (1949) 178. skk. A polgári jogi felelősség. Budapest, 1992.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave