Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Matlekovits Sándor főbb munkái

A magyar örökösödési jog alapelvei, azoknak eredete, jogtörténeti fejlődése és jelen állapota. Pest, 1864.; Magyarország törvényei és országgyűlésének működése nemzetgazdasági tekintetben, különösen a XVIII. század óta. Pest, 1865.; A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve. Pest, 1865.; Nemzetgazdaságtan. Pest, 1867.; Pénzügytan. Pest, 1868.; Pénzügy és államháztartás. Pest, 1869.; A kereskedelem története. Budapest, 1873.; A részvénytársulati ügy törvényhozói szempontból. Budapest, 1873.; A kereskedelem történeti fejlődése a legújabb korban. Budapest, 1873.; Nemzetgazdaságtan. (2. kiadás). Budapest, 1874.; A vasúti különbözeti viteldíjak. Budapest, 1875.; Pénzügytan. (2. kiadás). Budapest, 1876.; Az Osztrák–Magyar Monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig. Budapest, 1877. (ez a munka először német nyelven jelent meg 1875-ben); Báró Wüllerstorff és a szabadkereskedés meghonosítása az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapest, 1890.; Die Zollpolitik der Österreichischen-Ungarischen Monarchie und des Deutschen Reiches seit 1868 und deren nächste Zukunft. Leipzig, 1891.; Adatok Magyarország államháztartásának történetéhez. Budapest, 1894.; Magyarország államháztartásának története 1868–1893. I–II. kötet, Budapest, 1894.; Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. (Szerkesztés) Budapest, 1897–1898.; Das Königreich Ungarn volkswirtschaftlich und statistisch dargestellt. Leipzig, 1900.; Die handelspolitischen Interessen Ungarns. In: Beiträge zur neuesten Handelspolitik Österreichs. Leipzig, 1901. 1–60.; Közös vámterület és gazdasági elválás Ausztriától. Budapest, 1905.; A vámpolitika mai helyzete. Budapest, 1905.; Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakában. Budapest, 1911.; Iparunk a népszámlálás adatai szerint. Budapest, 1916.; Az új ipartörvényről. Budapest, 1922. és Vámpolitika és vámtarifa. Budapest, 1923.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave