Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Felhasznált irodalom

Horvát, B.: Emlékbeszéd gr. Mikó Imre igazgató és tiszteleti tag fölött. In: A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 16 (1877) 18–36.; Jancsó, E.: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus. Kolozsvár, 1940.; Kemény, G.: Emlékbeszéd gróf Mikó Imre felett. Századok 11 (1877) 2. szám 97–109.; Emlékkönyv: Gróf Mikó Imre emlékszobra leleplezése alkalmára: 1889. junius 10. Kolozsvár, 1889.; Erdélyi, P.: Hidvégi gróf Mikó Imre emlékezete. Kolozsvár, 1905.; Illyés, G.: Gróf Mikó Imre 1805–1876. Kolozsvár, 1940.; Jancsó, E.: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus. Kolozsvár, 1940.; Ferenczi, M.: Gróf Mikó Imre pályája. In: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére 1859–1909. (Szerk. Erdélyi, P.) Kolozsvár, 1942. 317–324.; Jancsó, E.: Erdély Széchenyije: Gr. Mikó Imre élete és munkássága. In: Magyarságtudomány I. 1942. 3. szám 391–419.; Kelemen, L.: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története. In: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére 1859–1909. (Szerk. Erdélyi, P.) Kolozsvár, 1942. 5–79.; Györfi, D.: Gróf Mikó Imre és a nagyenyedi kollégium. Helikon 36 (1991) 78. szám 4.; Egyed, Á.: Mikó Imre gróf és az 1848-as forradalom. Korunk 2003. 12. szám; Egyed, Á.: Hídvégi gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije, az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapítója (1805–1876). Magyar Tudomány 166 (2005) 12. szám 1570–1577.; Egyed, Á.: Gróf Mikó Imre ‒ a Magyar Történelmi Társulat élén. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. (Szerk. Angi, J. és ifj. Barta, J.) Debrecen, 2005. 193–197.; Gróf Mikó Imre, 1805–2005. (Szerk. Csikós, J.) Sepsiszentgyörgy, 2005.; Újvári, M.: Gr. Mikó Imre-megemlékezések születésének kétszázadik évfordulóján. Erdélyi Múzeum 67 (2005) 3–4. szám 191–193. és Egyed, Á.: Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy, 2007.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave