Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Nagy Ferenc főbb művei

A kereskedelmi társaságok jogi természete. Budapest, 1878.; A végrehajtási eljárásról. Budapest. 1881.; A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, különös tekintettel a bírói gyakorlatra I–II. kötet Budapest, 1884.; A polgári törvénykezés rendje Magyarországon. Budapest–Kolozsvár, 1889.; Törvényjavaslat a tengeri magánjogról. Budapest, 1894.; Magyar tengerjog. In: Értekezések a Társadalmi Tudományok köréből. (kivonat). Akadémiai Értekezések XI. kötet. Budapest, 1894.; A magyar váltójog kézikönyve, különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a törvényhozásra. Budapest, 1897.; A részletügyletek törvényhozási szabályairól. Budapest, 1897.; A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény magyarázata. Budapest, 1898.; A kereskedelmi törvény revisiója. Budapest, 1900.; A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, különös tekintettel a bírói gyakorlatra I–II. kötet 5. jav. kiadás, Budapest, 1901.; A magyar váltójog kézikönyve, különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a törvényhozásra. 3. jav. és bőv. kiadás, Budapest, 1901.; Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Budapest. 1904.; A szövetkezetek alapelve. Budapest, 1905.; A szövetkezetek alapelve. In: Értekezések a Társadalmi Tudományok köréből. Akadémiai Értekezések XIII. kötet. Budapest, 1906.; Visszapillantás kereskedelmi és váltótörvényszékünk 30 esztendejére. Budapest, 1907.; Emlékbeszéd Hegedüs Sándor fölött. Budapest, 1908.; Törvényjavaslat a tengeri magánjogról. Budapest, 1909.; Bírói szervezeti reformkérdések. Budapest, 1911.; A választói jog reformja. Budapest, 1912.; Kereskedelmi jog. Budapest, 1913.; A hágai államértekezlet által elfogadott nemzetközi váltótörvény. Budapest, 1913.; A nemzetközi váltójogi egyezmény és az ennek alapján alkotott új magyar váltótörvény magyarázata. Budapest, 1914. és Vécsey Tamás t. tag emlékezete. Budapest, 1922.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave