Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Jogi munkái

Magyar polgári magánjog az 1848-dik évi törvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán kézikönyvül, Pest: Heckenast; (Egyetemi Nyomda), 1861.,32/ X., Általános magyar törvénykezési eljárás peres és perenkivüli ügyekben a legujabb törvényhozások szerint. Felvilágosító jegyzetekkel és irománypéldákkal bírók, ügyvédek, s a közélet használatára, Pest: Heckenast (Landerer-Heckenast Nyomda), 1863., Általános magyar polgári magánjog az 1848- évi törvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán. Átdolgozott és bővített második kiadás, Pest: Heckenast,1863., XIII., Magyar polgári magánjog és törvénykezési eljárás; a legujabb törvények és legfelsőbb rendeletek nyomán jogtanulók használatára, Pest: Heckenast; (Heckenast-Landerer Nyomda), 1864., IV., Ausztriai általános polgári törvénykönyv, felvilágosító jegyzetekkel s az ezen törvénykönyvre vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel kísérve, Két kötet, Pest: Heckenast Gusztáv, 1865., Szlemenics Pál: Magyar fenyítő törvény. 4. javított, bővített kiadás /Átdolgozta:Ökröss Bálint, Pest: Heckenast, 1865., XVI., Törvények és hivatalos rendeletek gyüjteménye a nemzeti felelős kormány visszaállításától fogva Kiegészítő jegyzetekkel, Szerkesztette: Ökröss Bálint, Pest: Heckenast, 1868.; A törvénykezés reformjai, Pest: MTA, 1869.; Magyar polgári törvénykezési rendtartás (1868: LIV. törvénycikk) Összehasonlító és felvilágosító jegyzetekkel kísérve, Pest: Heckenast, 1870., Általános magyar polgári magánjog az 1848- évi törvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán Az ujabb törvényekkel és egyéb kormányrendeletekkel bővített 4. kiadás, Pest: Heckenast; (Egyetemi Nyomda), 1872., Magyar közjegyzői törvény (1874: XXXV. törvénycikk) Az e törvényre vonatkozó ministeri rendeletekkel, összehasonlitó és kiegészitő jegyzetekkel kisérve, Budapest: Ráth; (Pozsony-Wiegand Nyomda), 1863.; A törvénykezés reformja a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján; Javaslatul a polgári perrendtartáshoz, Budapest: (Franklin Nyomda), 1880., VIII.; A szerkesztő előszava Jogtudományi Közlöny 1866. 1. sz.,1–2 p.; Codificatio A jog. Jogtörvények. Törvényhozás. Jogtudományi Közlöny 1866. 1., 6., 10., 14. , 19., 23., 27., 32., 36., 40., 45., 49., 53. sz., 2–4., 81–88., 145–149., 209–213., 289–292., 353–356., 417–421., 497–502., 561–563., 625–629., 705–710., 769–779., 833–835.; Koronázási ünnepély Budán, 1792., Jogtudományi Közlöny 1866.11–12. sz. 171–175., 185–189.; Cholera és végrendelet, Jogtudományi Közlöny 1866. 39. sz., 609–613; Az 1843–1844. évi országgyűlés Jogtudományi Közlöny 1866. 18., 20., 22., 24., 26., 28., 31., 33., 35. sz., 281–286., 315–317., 347–351., 376–381., 409–412., 439–445., 491–493., 521–526., 553–557., A megtartási jog Jogtudományi Közlöny 1866. 48. sz., 753–756.; Miniszteri felelősség és időleges törvényhozás Jogtudományi Közlöny 1867. 11., 12, 13., 14. sz., 53–55., 57–59., 65–67., 69.; Biztosítás közpolgári ügyekben Jogtudományi Közlöny 1867. 1. sz., 9–11.; A perújítás elévülése Jogtudományi Közlöny 1867. 5. sz., 1–22.; A javaslattevő bizottmány Jogtudományi Közlöny 1867. 18. sz., 89–90.; A szóbeliség és nyilvánosság kérdéséhez Jogtudományi Közlöny 1867. 20. sz., 101–102.; Közlemények az országos bizottság tanácskozásairól a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában Jogtudományi Közlöny 1867. 40. sz., 244–245.; Területenkívüliség, Jogtudományi Közlöny 1867. 40. sz., 241–243.; Jogtudományi Közlöny 1867. 44. sz., 273–275. Codificatio. Törvényhozási előkészületek, Jogtudományi Közlöny 1867. 9., 19, 52. sz., 41–42., 97–98., 345–347.; A „Törvényszéki Csarnok” szerkesztőjéhez Jogtudományi Közlöny 1868. 4. sz., 31–32.; Előadói javaslat a magyar polgári perrendtartás tárgyában (Különnyomat a Magyar Themisből), Budapest, 1871.; Írásbeliség és szóbeliség Magyar Igazságügy 1875. november-december. 257–275. és A törvénykezés reformja a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján Jogtudományi Közlöny 1881. 4. sz., 14., 37., 44.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave