MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.
Felhasznált irodalom
Adolf August Friedrich Rudorff: Friedrich Carl von Savigny. Erinnerung an sein Wesen und Wirken. Zeitschrift für Rechts Geschichte. Wien, 1862.; Friedrich Carl von Savigny (1779–1861). Magyar Tudományos Akadémiai Almanach, 1863. 312–313.; J. E. G. de Montmorency: Friedrich Carl von Savigny. In: Great Jurists of the World. (Ed. by Sir J. Macdonell and E. Manson) Boston, 1914. (reprint: New Jersey, 1997.) 561–589.; Erich Sachers: Die historische Schule Savigny’s und das römische Recht. In: Atti del congresso internazionale di diritto romano – Bologna, II. vol. Pavia, 1935. 215–250.; Gerhard Wesenberg: Savigny als Interpolationenforscher. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte (Romanistische Abteilung) 69 (1952) 443 skk.; Franz Wieacker: Friedrich Karl von Savigny. In: Gründer und Bewahrer. Rechtslehrer der neueren deutschen Privatrechtsgeschichte. Göttingen, 1959. 107–143.; Riccardo Orestano: Introduzione allo studio storico del diritto romano. 2a ed. Torino, 1961. 204–254.; Rudolf Gmür: Savigny und die Entwicklung der Rechtswissenschaft. Münster, 1962.; Francesco Calasso: Savigny e l’Italia. Annali di storia del diritto 8 (1964) 1–8.; Z. Kristufek: La querelle entre Savigny et Thibaut et son influence sur la pensée juridique européenne. Revue historique du droit francais et étranger 44 (1966) 59–75.; Giuliano Marini: Savigny e il metodo della scienza giuridica. Milano, 1966.; Pio Caroni: Savigny und die Kodifikation. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte (Germanistische Abteilung) 86 (1969) 98–176.; Pio Caroni: Savignys „Beruf” und die heutige Krise der Kodifikation. Tijdschrift voor Rechtsgeschiedenis 39 (1971) 451–476.; Giovanni Pugliese: I pandettisti fra tradizione romanistica e moderna scienza del diritto. Rivista italiana per le scienze giuridiche 27 (1973) 89–132.; Aldo Mazzacane: Savigny e la storiografia giuridica tra storia e sistema. Con un’appendice di testi. Napoli, 1974.; Peschka Vilmos: Thibaut és Savigny vitája. Állam- és Jogtudomány 17 (1974) 353–381.; Mario Bretone: Tradizione e unificazione giuridica in Savigny. In: Dottrine storiche del diritto privato. Materiali per una storia della cultura giuridica, raccolti da G. Tarello. VI. vol. Bologna, 1976. 189–211.; Massimo Brutti: L’intuizione della proprietà nel Sistema di Savigny. Quaderni Fiorentini per la storia del pensiero giuridico moderno V-VI. (1976–1977) 41–103.; Giuliano Marini: Friedrich Carl von Savigny. Napoli, 1978.; Christoph Bergfeld: Savigny und Donellus. Ius Commune 8 (1979) 24–35.; Hamza Gábor – Sajó András: Savigny a jogtudomány fejlődésének keresztútján. Állam- és Jogtudomány 23 (1980) 79–111.; Joachim Rückert: Idealismus, Jurisprudenz und Politik bei Friedrich Carl von Savigny. Ebelsbach, 1984.; Iris Denneler: Friedrich Karl von Savigny. Berlin, 1985.; Carlo Augusto Cannata: Systématique et dogmatique dans les „commentarii iuris civilis” de Hugo Donellus. In: Jacques Godefroy. (Ed. B. Schmidlin et A. Dufour) Genève, 1991.; Peter Stein: Donellus and the Origins of the Modern Civil Law. In: Mélanges F. Wubbe. Fribourg, 1993.; Dieter Nörr: Savignys philosophische Lehrjahre. Ein Versuch. München, 1994.; Stephan Meder: Urteilen. Elemente von Kants reflektierender Urteilskraft In: Savignys Lehre von der juristischen Entscheidungs- und Regelfindung. Frankfurt am Main, 1999.; Matthias von Rosenberg: Friedrich Carl von Savigny (1779–1861) im Urteil seiner Zeit. Frankfurt am Main, 2000.; Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján. Budapest, 2002. 102–103.; Gábor Hamza: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. Budapest, 2009. 190–191.; Joachim Rückert: Savigny – Studien. Frankfurt am Main, 2011.; Benjamin Lahusen: Alles Recht geht vom Volksgeist aus. Friedrich Carl von Savigny und die moderne Rechtswissenschaft. Berlin, 2013.; Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. 22. átdolg. és bőv. kiadás. Budapest, 2018. 135. és Bernd Mertens: Gönner, Feuerbach, Savigny. Über Deutungshoheit und Legendenbildung in der Rechtsgeschichte. Tübingen, 2018.
Tartalomjegyzék
- Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.
- Impresszum
- Előszó
- Apponyi György (1808–1899) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja
- Baintner János (1815–1881) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Balás P. Elemér (1883–1947) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Balla Antal (1886–1953) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Balogh Artúr (1866–1951) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Balugyánszky Mihály (1769–1847) • A kiemelkedő jogtudós
- Bartal György (1785–1865) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja
- Beöthy Leó (1839–1886) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Berde Áron (1819–1892) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Berzeviczy Albert (1853–1936) • A Magyar Tudományos Akadémia elnöke
- Bruckner Győző (1877–1962) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Buday László (1873–1925) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Csáky Albin (1841–1912) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja
- Császár Ferenc (1807–1858) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező és tiszteleti tagja
- Csengery Antal (1822–1880) • A Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke (alelnöke)
- Cziráky Antal Mózes (1772–1852) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja
- Dessewffy Aurél (1808–1842) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Dessewffy Emil (1814–1866) • A Magyar Tudományos Akadémia elnöke
- Dessewffy József (1771–1843) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsi és tiszteleti tagja
- Eckhart Ferenc (1885–1957) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Edvi Illés Károly (1842–1919) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Eörsi Gyula (1922–1992) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Érdy János (1796–1871) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Ereky István (1876–1943) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Fabinyi Tihamér (1890–1953) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja
- Felsőbüki Nagy Pál (1777–1857) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsi tagja
- Fényes Elek (1807–1876) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1858 és 1867 között rendes tagja
- Frank Ignác (1788–1850) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Gajzágó László (1883–1953) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Gorove István (1819–1891) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező és tiszteleti tagja
- Hauser Arnold (1892–1978) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
- Horvát Boldizsár (1822–1898) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
- Horváth Barna (1896–1973) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Iványi Béla (1878–1964) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Jankovich Béla (1865–1939) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező, igazgató és tiszteleti tagja
- Jekelfalussy József (1849–1901) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Kállay Ferenc (1790–1861) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Keglevich Gábor (1784–1854) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja
- Konek Sándor (1819–1882) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Kováts Gyula (1849–1935) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Köprülü, Mehmet Fuat (1890–1966) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
- Köteles Sámuel (1770–1831) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Krajner Imre (1791–1875) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Kunz Jenő (1844–1926) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Mailáth György (1786–1861) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsi tagja
- ifj. Mailáth György (1818–1883) • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja
- Marton Géza (1880–1957) • A római jog európai hírű művelője
- Matlekovits Sándor (1842–1925) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagja
- Mikó Imre (1805–1876) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagja
- Mommsen, Theodor (1817–1903) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
- Moór Gyula (1888–1950) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Nagy Ferenc (1852–1928) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Nitti, Francesco Saverio (1868–1953) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
- Nizsalovszky Endre (1894–1976) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Ökröss Bálint (1829–1889) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Palugyay Imre (1818–1866) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Pauler Gyula (1841–1903) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Pauler Tivadar (1816–1886) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Perger János (1791–1838) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Peschka Vilmos (1929–2006) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Polányi Károly (1886-1964)
- Savigny, Friedrich Carl von (1779–1861) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
- Schvarcz Gyula (1839–1900) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Schwarz András Bertalan (1886–1953) • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
- Suhayda János (1818–1881) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Szász Károly (1798–1853) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Szászy-Schwarz Gusztáv (1858–1920) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Szathmáry György (1845–1898) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Széll Kálmán (1843–1915) miniszterelnök • A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja
- Szladits Károly (1871–1956) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Szlemenics Pál (1783–1856) • A Magyar Tudományos Akadémia első jogász rendes tagja
- Sztrókay Antal (1780–1850) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Teleki Domokos (1810–1876) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező, igazgatósági és tiszteleti tagja
- Teleki József (1790–1855) • A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke
- Tóth Lajos (1876–1936) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Túry Sándor Kornél (1892–1971) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Vargha Gyula (1853–1929) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja
- Vécsey Tamás (1839–1912) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja
- Világhy Miklós (1916–1980) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Vladár Gábor (1881–1972) • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Wlassics Gyula (1852–1937) • A Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 705 1
Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre. A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
